Az összetartozás jegyében ünnepeltek az idén is a magyar nemzet határon túlra szakadt közösségei. Augusztus 20-a, a magyar államalapítás ünnepe valójában a magyarság európaivá válásának ünnepe is, hiszen István király a kereszténység felvételével sorolta be a magyarságot a nyugati civilizációba, Európába. És erre sokáig büszkék is voltunk, határon innen és túl, mára azonban végképp kikopni látszik Európa az ünnepből.
2010 után, először csak Magyarországon tűntek el az Európai Unió zászlói, hullott ki a politikai diskurzusból az Unió, mint pozitív példa, mint nemcsak a jólét, hanem a jogállamiság, jogbiztonság garanciája, idővel pedig a „nemzeti egységesülésnek” köszönhetően a határon túli magyarság - főképp politikai - köreiben is a „dicső múlt” átvette a „dicső jövő”, a „haldokló nyugat” pedig a „követendő nyugat” helyét.
Az idei augusztus 20-i ünnepségsorozat alkalmával elhangzott magyarországi kormányzati és határon túli vezető politikusok ünnepi beszédeiben is már csak a mindennapokat uraló sztereotípiák jelentek meg, illetve az a furcsa, megmagyarázhatatlan kérdés, hogy ha annyira rossz, annyira hanyatló az a nyugat, amihez István király kapcsolt bennünket, akkor miért is ünnepeljük azt Európa legnagyobb tűzijátékával, három napos, hetedhét országra szóló ünnepléssel, gurulmadárral és gurulkirállyal, sztárparádéval?
Potápi Árpád, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, júliusban, a tusnádfürdői szabadegyetem helyett megrendezett sátoraljaújhelyi nemzetpolitikai táborban az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott, „a tavalyi nemzeti összetartozás éve után az idei a nemzeti újrakezdés éve. Magyarország minden magyar otthona, éljenek bárhol is a világban; a magyar nemzet immáron egységes világnemzet. … A magyar kormány az elmúlt tíz-tizenegy évben közös erővel újraegyesítette a magyar nemzetet, ennek eredményeként magyarnak lenni hátrány helyett egyre inkább előnyt jelent mindenhol a Kárpát-medencében - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Sátoraljaújhelyen.
Nos, ez az újraegyesítés az idei ünneplésben is egyre jobban látszott. A tudósításokban nyomát sem találtuk például a határon túli magyarság számára korábban oly fontos Európai Unióhoz tartozásnak, még véletlenül sem tűnt fel a kék csillagos lobogó, a magyar és székely zászlók között, a Szent Korona valamint az István, a király rockopera viszont tekintélyes teret kapott Erdélyben is. A kolozsvári maszol.ro portál egyik tudósításából kiderül, a Szent Korona határon túlra juttatása a jövőben is folytatódni fog. „ A Szent Korona szobra ez év március 15-én érkezett a Szilágyságba, az alkotás megálmodója kivitelezője, adományozója v. Kerecsen László, a koronaőrök törzskapitánya, aki Hódmezővásárhelyről érkezett Szilágynagyfaluba. A Partiumban már három ilyen korona van, a Szatmár megyei Kaplonyban, a Bihar megyei Szentjobbon, valamint vasárnaptól a szilágysági Szilágynagyfaluban is, de tervben szerepel több más tájegység történelmi régióiba is eljuttatni a Szent Korona mását.- olvasható a maszol.ro portálon.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök, aki egyben a román kormány miniszterelnök-helyettese is, a szatmárnémeti felújított székesegyház megáldásának ünnepségén mondott beszédet. A költő-politikus „egy önmagával meghasonlott világról, iránytű nélküli időről” beszélt. „Ma óriási változásokat látunk, tapasztalunk. Bármerre nézünk, gyakran azzal találjuk szembe magunkat, hogy az általunk leginkább ismert értékeket, a szívünkhöz legközelebb álló keresztény kultúrát és annak gyökereit megkérdőjelezik, relativizálják, mi több, újabban eltörlésre javasolják. Helyére az élj a mának jelszó kerül...”
Noha a tudósítások nyilván nem teljeskörűek, de abból, ami a sajtóból elérhető volt, egyetlen magyar vezető politikus ünnepi beszédében találtam meg az Európai Uniót, mint központi motívumot, mint a nemzeti kisebbségi gondok orvoslásának lehetőségét. Rigó Konrád, a szlovákiai Híd-Most politikusa, a Fico és Pellegrini kormányok kulturális államtitkára arról beszélt, hogy bár „tisztelettel és hálával gondolunk az államalapító Szent Istvánra, az emlékezés mellett a mi felelősségünk, hogy a sorsunkról gondolkodjunk és tegyünk is a jövőnkért”, főképp a XX. század, „a nemzetállamok századának” tapasztalata alapján. ’Ám a XXI. század, amelyben már jócskán benne vagyunk, mást ígér. A határok szinte megszűntek, az emberi jogok, így a nemzetiségek jogai is, nemcsak számunkra lettek alapvetően fontosak, a jogállam pedig, amely biztosítja az egyenlőséget a törvény előtt, ma kötelező érvényű elvárás Európában.Ma ezt mind az Európai Unió jeleníti meg. Nem azt állítom, hogy minden a legnagyobb rendben van ma Szlovákiában vagy az Unióban, de abban hiszek, hogy ez az államszövetség garantálja a biztonságunkat és jelenti a jövőt számunkra. Ahogy I. Istvánban tudatosult, hogy kelet és nyugat közül egyedül nyugat lehet az észszerű választás, úgy számunkra sem kérdés, hogy ezer év után is ez az irány jelenti a jövőt az európai és a magyar ember számára is”, fogalmazott a volt kulturális államtitkár.
