A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt - derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből. Magyarország a 163 országot tartalmazó listán - 3,2-es klímakockázati indexszel - a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok, a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.
A jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A z alapján rangsorolja az országokat, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai - mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz.
Hozzávetőleg egymilliárd gyerek - a világon élő 2,2 milliárd gyerek csaknem fele - él azon 33 országban, amelyet a jelentés "rendkívül magas kockázatúnak" minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.
A klímakockázati jelentés szerint:
240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások,
330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása,
440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok,
600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve,
815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének,
820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok,
920 millió gyereket fenyeget a vízhiány,
1 milliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek.
A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek - vagyis 3-ból egy - olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Csaknem 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.
Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. "Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben" - Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
