Etnikai szempontok alapján nem nyújthatók állami támogatások, jelentette ki Ludovic Orban vasárnap egy a székelyföldi Kovászna megyében tartott rendezvényen. A román kormánykoalíció vezető pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési támogatási programja kapcsán kérdésre válaszolva fejtette ki, „Ha ilyen támogatási programot hajtanak végre, annak az összes román állampolgárt kell céloznia, függetlenül attól, magyar nemzetiségűek, románok vagy németek”.
A román politikai vezetés évtizedek óta soha nem kifogásolta, hogy a magyar kormányok oktatási, kulturális támogatásokat nyújtanak romániai magyar szervezeteknek, hiszen Bukarest is támogatja a magyarországi román kisebbség iskoláit, kulturális szervezeteit, nem beszélve a Moldovai Köztársaságba irányuló támogatásairól, amelyek tételesen magasabbak. A román média sem emelt szót ellene mindaddig, míg az Orbán-kormány nem kezdte soha nem látott mértékben a romániai magyar sport és gazdasági projekteket kiemelten, sokmilliárdos tételekben finanszírozni.
Politikai szinten 2019-ben emelt szót először Bukarest, Ludovic Orban első kormányának beiktatása (november 4.) után néhány napra, november 26-án. Marius Lazurca Románia bukaresti nagykövete a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, ahol Semjén Zsolt miniszterelnökkel együtt vett rész, közölte a nagy nyilvánossággal, Bukarest nem egyezett bele abba, hogy a magyar kormány Erdélyben gazdákat támogasson. A nagykövet hangsúlyozta, a magyar kormány nem is egyeztetett a programról a román kormánnyal, nincs erre vonatkozóan kormányközi megállapodás, és felkérte a magyar illetékeseket, a programot csak a román hatóságok bevonásával bonyolítsák le.
Marius Lazurca nyilatkozata azért kapott széles sajtónyilvánosságot, mert ez volt az első alkalom, amikor a román állam valamely tisztségviselője nyilvánosan kimondta: Bukarest ebben a formájában nem ért egyet a budapesti támogatási program romániai lebonyolításával.
Az Orbán-kormány Romániában elsőként a Maros-Mezőségi Gazdaságfejlesztési Programot indította el 2017-ben, majd 2019-ben a Székelyföldi Gazdaságfejlesztési Program is útnak indult. Szilágyi Péter a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa idén márciusban egy rendezvényen mondta el - eddig a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében 159 milliárd forint értékű támogatás jutott el a külhoni magyarokhoz, amely 300 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósulását eredményezi. (A program a szerbiai Vajdaságban indult 2015-ben, majd Ukrajnára és Romániára is kiterjesztették.)
A budapesti román nagykövet nyilvános felvetése óta Bogdan Aurescu román külügyminiszter többször szóvá tette a kérdést. Aurescu tavaly májusban még nagyon keménykedve úgy nyilatkozott, Bukarest nem tűri tovább, hogy Magyarország a román fél megkerülésével hajtsa végre erdélyi gazdaságfejlesztési programját és provokatívnak nevezte Budapest attitűdjét. A bukaresti diplomácia vezetője a román nemzeti hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte, Románia várja Magyarország részéről azt a megállapodás-tervezetet, amely alapján mielőbb el lehet kezdeni a tárgyalásokat Magyarország Romániában végrehajtott gazdasági programjáról, ezt a kérést megfogalmazta Szijjártó Péter magyar tárcavezető felé. Bár Budapest azóta sem verte nagydobra, rákényszerült az egyeztetésre Bukaresttel, megállapodás azonban máig sincs. Mindezt csak onnan lehet tudni, hogy a magyar kormány még 2019-ben bejelentette, hogy a mezőségi és székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintájára elindult a partiumi is, ám ez még várat magára. Tavaly májusban a két külügyminiszter találkozója után Kozma Mónika, az erdélyi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője az erdélyi médiának arról számolt be, hogy eddigi pályázataikat nem érinti a román kormány megállapodási kérelme, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha erről román-magyar kormányközi megállapodás születik.
Zsigmond Barna Pál, a Fidesz határon túli ügyekért felelős igazgatója idén májusban Nagykárolyban sajtótájékoztatón a partiumi programról azt mondta, annak beindítása azért várat magára, mert a román fél vonakodik határozott választ adni a pályázat lebonyolítására. valamiféle tárgyalások tehát folynak, de bizonyos „technikai akadályok” még fennállnak. Annyi bizonyos, Bukarest fő kérése, hogy a támogatások odaítélésénél ne legyen kikötés a nemzetiség, valamennyi pályázó, a román gazdák előtt is nyissák meg a pályázati lehetőséget.
Jelenleg Bukarestben az RMDSZ-t is magába foglaló hárompárti koalíció fő ereje, a PNL elnökválasztásra készül. A szeptemberi kongresszuson Ludovic Orban volt és Florin Citu jelenlegi miniszterelnök áll szemben egymással, a verseny pedig nagyon kiélezett és egyre inkább rányomja bélyegét a kormányzásra is. Ezekben a napokban a PNL megyei tisztújításai zajlanak, ezeken üzengetnek egymásnak és koalíciós társaiknak a jelöltek. Citu mindeddig nyilvánosan nem emelt szót a magyarországi támogatások ellen. Orban is kérdésre válaszolva tért ki erre és azt is elmondta, nem tekinti nemzetbiztonsági fenyegetésnek névrokona kormányának erdélyi pénzügyi szerepvállalását. „Amíg a támogatást nem célirányosan csak a magyar nemzetiségű román állampolgárok kapják és nincs diszkrimináció, addig a program nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Ha veszélyeztette volna, akkor valószínűleg figyelmeztettek volna erre a nemzetbiztonság fölött őrködő intézmények” – mondta a korábbi román miniszterelnök.
Ám ha a budapesti kormány megnyitja a pályázati lehetőséget az erdélyi román vállalkozók és gazdák számára is, azt vélhetően nem fogják a közmédia egyperces híradóiban reklámozni a jövő évi magyarországi parlamenti választások előtt.
