A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek.
Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését.
A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél - melyek kora mintegy egymillió évre nyúlik vissza - meghatározták, milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és milyen egyéb éghajlati viszonyok jellemezték az adott egyed életkörülményeit.
Eredményeikről a Nature Communications című tudományos lapban számoltak be. Arra jutottak, hogy szoros kapcsolat van a hőmérséklet és a test mérete között, bizonyítva, hogy a klímának fontos szerepe volt ebben az időszakban a testméret alakulásában - írja a The Guardian.
"Minél hűvösebb van, annál nagyobbak az emberek. Ha nagyobb vagy, nagyobb a tested, akkor több hőt termelsz, de viszonylag kevesebbet veszítesz el, mivel a tested felszíne nem tágul ugyanolyan mértékben" - mondta Manuel Will, a Tübingeni Egyetem szakértője, a tanulmány vezető szerzője.
A klíma és a testtömeg közti kapcsolat egybevág a Bergmann-féle biogeográfiai szabállyal, mely szerint hidegebb környezetben nagyobb a testtömeg. Ez megfigyelhető például olyan fajoknál, mint a medvék: a Déli-sarkvidéken élő jegesmedvék például jóval nagyobb tömegűek, mint a melegebb éghajlaton élő barnamedvék.
A tanulmány összefüggést talált az agy mérete és a klíma között is, de az eredmények szerint a környezeti tényezőknek jóval kisebb hatása van az agy, mint a test méretére. Ez azt bizonyítja, hogy az agy és a test mérete különböző evolúciós nyomás alatt áll és különböző okok miatt növekszik.
A tudósok arra jutottak, hogy a hőmérsékletnek nincs hatása az agy méretére, ehelyett inkább a stabilitás a döntő tényező: a stabilabb klíma nagyobb agyat eredményez.
Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség. Stabil környezetben több élelem található állandó jelleggel, így valószínűleg elég tápanyag áll rendelkezésre az energiaszükséglet kielégítésére - fogalmazott Will.
Arra is találtak jeleket, hogy az agy méretére a viselkedésbeli változások, például a vadászati stratégiák alkalmazása is hatással lehetett. Ezek a jóval közvetettebb tényezők rávilágítanak arra, mennyire összetett folyamatok vezettek az emberi evolúcióhoz.
