Nem véletlenül várja nem csekély aggodalommal az Európai Unió a szlovén soros elnökséget. Janez Janša miniszterelnök, aki három évtizede van jelen a szlovén belpolitikában, az illiberális magyar kormányzást tekinti mintának. Szlovéniában sokan keresik a választ arra: hogyan süllyedhetett ilyen mélyre az ország? Korábban ugyanis mintaországnak számított a volt Jugoszlávia utódállamai között. 1991-es függetlenné válása után 13 évvel csatlakozott az EU-hoz és a NATO-hoz. Az euró pedig 2007 óta a nemzeti valuta.
Más kérdés, hogy Janša olyan viszonyokat sosem tud kialakítani hazájában, mint magyar barátja, Orbán Viktor Magyarországon. Ugyan a közvélemény-kutatások szerint továbbra is az általa vezetett Szlovén Demokrata Párt (SDS) a lenépszerűbb politikai erő Szlovéniában, 19 százalékkal, távolról sem biztos, hogy egy előrehozott választás esetén képes lenne kormányt alakítani, mert több párt utasítja el az együttműködést az SDS-szel. Ljubljanában esélytelen az alkotmány módosítása, a politikai paletta túl széttöredezett, kizárt, hogy egy párt vagy szövetség kétharmados többségre tegyen szert.
Janša fellép a független közszolgálati média, illetve az állami hírügynökség ellen, támadja a független igazságszolgáltatást. Sokszor tüntetnek autoriter vezetési stílusa ellen, május végén pedig több mint 20 ezren követelték lemondását. Már nincs többsége a parlamentben, és többször kellett túlélnie bizalmatlansági indítványokat. Ám ez cseppet sem zavarja, újra és újra verbális támadásokat intéz a média képviselői ellen.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet a sajtószabadság korlátozására figyelmeztet. A hangulat az újságírók mindennapi munkájában is érezteti hatását – mondta el a német közszolgálati csatornának, a Das Erstének Mojca Zorko, az STA nemzeti sajtóügynökség munkatársa. A médium finanszírozását folyamatosan csökkentették, Janša így próbálja meg térdre kényszeríteni: „Nagy a nyomás rajtunk, mindenekelőtt a finanszírozásunk csökkentése miatt. Nem tudjuk, hogy megtarthatjuk-e a munkánkat. És nehéz ilyen bizonytalanság közepette dolgozni. De másféle nyomásról is beszélhetünk, a kormány le akar járatni bennünket a közösségi média révén”.
Janša szerint a szlovén sajtóban még mindig a szocialista körök dominálnak, amelyek „aláássák az ország függetlenségét”. Egy ízben pedig nyilvánosan nemzeti szégyennek nevezte az STA-t, miután egy kormánykritikus rapperrel készült interjú hosszabb terjedelemben jelent meg, mint az Orbán Viktorral való találkozójáról szóló tudósítás. Januárban a kormány befagyasztotta az STA-nak nyújtott, törvényesen szabályozott hozzájárulásokat, állítólag eljárási okokból. Már tavaly is voltak kísérletek egy új sajtótörvény elfogadására.
Janša Donald Trump volt amerikai elnök egyik legjobb tanítványa, a Twitteren támadja politikai ellenfeleit, mindezt nem éppen emelkedett, költői stílusban. Az igazságszolgáltatás függetlenségére fittyet hány. A közelmúltban az Alkotmánybíróság és a Számvevőszék magas rangú képviselői arról számoltak be, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az intézményeikre. Janša elutasította azon ügyészek kinevezését, akiket hazája az Európai Ügyészségbe (EPPO) delegált. A parlament által is megválasztott két ügyész a múltban részt vett a Janša elleni büntetőügyekben, többek között egy fegyverszállítási szerződéssel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálásában. Lilijana Kozlovič igazságügyi miniszter lemondott az incidens miatt.
A miniszterelnök hisztériukusan reagál minden a kormányt ért kritikára. Egy férfit például azért bírságoltak meg, mert hátizsákján kormánykritikus felirat volt olvasható.
Nagy feltűnést keltett Szlovéniának egy a balkáni határmódosításra vonatkozó javaslata, amellyel kapcsolatban ma is számos kérdés merül fel. Janša célkeresztjébe került már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amely bírálni merészelte az ország járványkezelését.
