Nem lettek kritikusabbak a németek a demokráciával szemben a koronavírus-járvány alatt, éppen ellenkezőleg. Ez derült ki a Friedrich Ebert Alapítvány által megrendelt felmérésből, amelyet a Bielefeldi Egyetem végzett. Nem csak nőtt a demokratikus intézményekbe vetett bizalom, hanem a lakosság egyértelmű többsége fenyegetésként tekint a jobboldali szélsőségekre.
A felmérésből azonban az is kitűnik, hogy a magát a politikai centrumhoz soroló német polgároknak egy újfajta antidemokratikus populizmussal kell szembesülniük. Minden ötödik megkérdezett úgy véli, a demokrácia nem segíti a döntéseket, mert „hamis kompromisszumokhoz” vezet. A túlnyomó többség azonban nem így gondolkodik. A megkérdezettek mintegy 70 százaléka éppen a jobboldali szélsőségeket tekinti fenyegetésnek. A magas arányban komoly szerepet játszhatott, hogy az utóbbi években több, szélsőjobboldali indíttatású, véres merénylet történt az országban, elég csak a kereszténydemokrata regionális politikus, Walter Lübcke meggyilkolására, vagy a 2020 februárjában végrehajtott hanaui gyilkosságokra gondolni, amikor egy szélsőjobboldali férfi nyolc embert lőtt le. Érdekes, hogy a társadalmi megosztottságot vagy a koronavírus-járványt, a megkérdezetteknek „csak” 60 százaléka jelölte meg a legnagyobb problémaként. A baloldali szélsőségességet és az iszlamizmust 40 százalék tekinti fenyegetésnek.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung által ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek 73 százaléka tartja magát meggyőződéses demokratának, és csak 9,5 százalékuk nem. Alig 20 százalék gondolja úgy, hogy a kisebbségekre túl sok figyelmet fordítanak, és körülbelül 16 százalékuk ért egyet azzal az állítással, miszerint „a kormánypártok becsapják az embereket”. Ugyanennyien vélekednek úgy, hogy „országunk ma már inkább hasonlít diktatúrára, mint demokráciára”, és további 11 százalékuk valamilyen mértékben egyetért ezzel az állítással. Közel 23 százalékuk szerint „ideje nagyobb ellenállást tanúsítani a jelenlegi politikával szemben”. A politikai tehetetlenség érzése csökkent a 2018/19-es felméréshez képest, ugyanakkor 28 százalék még mindig úgy véli: „A magamfajta embernek amúgy sincs befolyása arra, mit tesz a kormány".
Nem túl meglepő módon a tehetetlenség érzése a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) szavazóinak körében a legmagasabb. Hajlamosabbak a szélsőjobboldali nézetekre más pártok szavazóihoz képest, sőt, még a választások korrekt lebonyolítását is megkérdőjelezik. Az egyértelmű szélsőséges attitűdök azonban csökkenő tendenciát mutatnak. A diktatúra pártolása, a nemzetiszocializmus elbagatellizálása, vagy a nyílt idegengyűlölet a válaszadók két százalékánál, vagy ennél is kisebb hányadánál érhető tetten. Mindazonáltal egyharmaduk részben egyetért azzal az állítással, miszerint Németországot „veszélyes mértékben elidegenítette a sok külföldi”. Az így vélekedők ugyan nem helyeslik a szélsőjobboldali attitűdöket, de nem is utasítják el egyértelműen azokat. A legutóbbi tanulmányhoz képest ez a – amint a felmérés fogalmaz – „szürke zóna” megnőtt.
Csökkent az antiszemitizmus egyértelmű elutasítása. A "ma is túl nagy a zsidók befolyása" kijelentéssel a megkérdezettek jó 19 százaléka értett teljesen, nagyrészt vagy részben egyet. A nyílt rasszizmus viszont csökkent, például a feketékkel szemben, ami nyilvánvalóan az afroamerikai George Floyd rendőri erőszak nyomán bekövetkezett halálának képsorai és a Black Lives Matter mozgalom fellépésének is a következménye. A lakosság hat százaléka azonban egyetért azzal az állítással, hogy „a fehérek jogosan vezetik a világot”, további tíz százalékuk pedig részben egyetért e kijelentéssel. A kelet- és nyugatnémetek nem különböznek a nyíltan szélsőjobboldali attitűdökben. A keletnémetek közül azonban többen vannak az említett „szürke zónában”. A szélsőjobboldali nézetek ott terjedtek gyorsabban, ahol az AfD az átlagosnál jobban szerepelt a 2017-es szövetségi választásokon, és ahol alacsony a külföldiek aránya az összlakossághoz viszonyítva. A 1750 fő által megkérdezett kutatásban a válaszadók nyolc százaléka úgy véli, az éghajlatváltozást bizonyító tanulmányok "többnyire hamisak". Nyolcvan százalékuk szerint azonban az éghajlatváltozás egyértelműen ember okozta.
