Szigorú, néhány mondatos közlemény jelent meg július 7-én a Telekom Veszprém honlapján. A vezetés bejelentette, az idei szezon sikertelensége miatt azonnali hatállyal felmenti a munkavégzés alól David Davis vezetőedzőt.
David Davis 2018-ban érkezett Veszprémbe, és kritikus időpontban vette át a csapatot, majd még ebben az idényben a döntőig vezette az együttest a Bajnokok Ligája kölni Final Fourjában. Ott azonban nem sikerült nyernie, így nevét nem tudta kitörölhetetlenül beírni a klubtörténelembe.
A spanyol Davis 137 tétmérkőzésen irányította a Veszprémet, mérlege 114 győzelem, 3 döntetlen és 20 vereség volt. Eközben nyert egy magyar bajnoki címet, egy Magyar Kupát és egy SEHA Ligát a csapattal. Edzői karrierje csúcsát jelentették ezek az eredmények, hiszen Davis korábban csak másodedzői státuszban volt, igaz, a BL-győztes Vardar Szkopje csapatánál.
Csakhogy az idei, Coviddal, halasztásokkal és megannyi nehézséggel terhelt szezonban nem tudta hozni a várt eredményeket. A Veszprém a BL-ben már a nyolc között elvérzett a francia Nantes elleni egyeneskieséses szakaszban, a magyar bajnokságot pedig kettős vereséggel bukta el az ősi rivális Szeged ellen. Egyedül a Magyar Kupa-győzelem jelentett némi kárpótlást a szezonban, de nem akkorát, hogy a posztján maradhasson.
A leváltást bejelentő közlemény délutánján újabb megszólaló próbálta tisztázni a veszprémi helyzetet: Nagy László, a klub korábbi ikonikus játékosa, jelenlegi sportigazgatója igyekezett hűteni a kedélyeket. „Biztosíthatok mindenkit, hogy a közeljövőben további gyökeres szerkezeti és személyi változások várhatóak a csapat háza táján. A részletekről július 1. után tudunk több információt közölni” – fogalmazott Nagy, aki elismerte: az idei szezon nem úgy sikerült, ahogyan azt tervezték, de „az egész szakmai stáb szívét, lelkét kiteszi, és kitette a klubért”.
Az edzőkeresés információink szerint nem volt sétagalopp, Veszprém-szintű tréner nemigen volt szabadon a piacon, akikkel tárgyalt a klubvezetés, az vagy nem vállalta, vagy ki kellett volna vásárolni a szerződéséből.
Kézenfekvőnek tűnt Chema Rodríguez megkeresése, aki Gulyás István másodedzője a magyar férfi válogatottban. Ráadásul öt veszprémi éve alatt öt magyar bajnokságot nyert, míg a spanyol válogatottal világbajnok, a Ciudaddal BL-győztes volt. Visszavonulása óta edzőként dolgozik, és a Gulyás, Chema, Nagy alkotta trió prímán működik a magyar válogatott élén is. Csakhogy Chema a válogatott mellett talált napi elfoglaltságot is magának, a portugál Benfica csapatát irányítja. Úgy tudjuk, ezt nem kívánta feladni.
A klubvezetők több neves edzőt is megkeresettek, de semelyikükkel nem jutottak dűlőre, így belülről kívánják megoldani az edzőkérdést. Információink szerint a szerb-magyar kettős állampolgárságú Momir Ilics, a klub nemrég visszavonult játékosa a legesélyesebb a posztra, akinek munkáját Gulyás Péter, szintén korábbi Veszprém-játékos segítené.
Ilicsben minden megvan, ami ehhez a poszthoz kell, játékosként szinte mindent elért: alapembere volt a 2010-ben és 2012-ben is a BL-győztes német Kielnek, amellyel háromszor végzett az első helyen a német bajnokságban és a Német Kupában. Aztán 2013-ban igazolt Veszprémbe, nyert egy rakás magyar bajnokságot és kupát, de a legnagyobb dobása az volt, amikor 2014-ben 103 találatával ő lett a Bajnokok Ligája gólkirálya.
De nem csak emiatt a veszprémi közönség kedvence. Stílusa egyben a védjegye is lett, soha nem adta fel, valamennyi mérkőzésen felszaggatta a vonalakat, és minden helyzetben töretlen volt győzni akarása. Mesélik róla, hogy még az edzéseken is képes volt a falig elmenni, egy pillanatra sem kímélte magát. Életét alárendelte a kézilabdának, állítólag a csapatbulikat is csak módjával látogatta, nem akart sohasem igazi partiarc lenni.
Egyetlen hátránya, hogy élcsapatot még soha nem vezetett. Volt már példa arra, hogy egy éljátékos zökkenőmentesen ül le az edzői kispadra, de ennek ellenkezőjével is találkozni lehet. Ha a vezetés tartja magát elhatározásához, Veszprémben jövő csütörtökön bejelentik, ki irányítja a jövőben a legeredményesebb magyar férfi klubot.
