Aki azt hinné, hogy az egész szivárványozás az uniós jogállamiságról meg a különféle elvont európai értékekről szól, azt ki kell ábrándítanunk. Rólunk szól: arról, hogy számítanak-e még a törvényeink, számít-e még az alkotmányunk; hogy a kormány ebben a modellprogramban büntetlenül megfoszthat-e egy kisebbséget az alapvető jogaitól. (Mert ha igen, akkor ne legyenek kétségeink: meg fog fosztani másokat is.)
Vegyünk egy szó szerinti idézetet az egyenlő bánásmódról szóló törvényből. „Az Országgyűlés, tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére (...) a következő törvényt alkotja: Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt (…) szexuális irányultsága (…) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”
Ennyi röviden: ami most zajlik, a meleg párok örökbefogadásának korlátozásától az empátiára nevelés és a felvilágosítás tilalmáig, nyíltan alkotmányellenes. Akkor is, ha a kormány csinálja. Akkor is, ha törvénybe íratja a parlamenttel.
A nemzet nem „vagy-vagy”, hanem „is-is” – attól nemzet. Ha csak az lenne a nemzet része, aki ugyanúgy gondolkodik, mint a Fidesz, akkor a Fidesz lenne a nemzet – Isten mentsen meg tőle. A politika vagy nemzeti, vagy kirekesztő: nincs átmenet, nincs közös részhalmaz. A bármilyen mesterséges választóvonal mentén kettétépett nemzet szükségképpen gyengébb, mint az egységes. Az a politika, amit nálunk orwelli iróniával nemzetinek neveznek, immár 11 éve mást sem tesz, mint szisztematikusan szaggatja és gyengíti a nemzetet.