A cél: a legnehezebb körülmények között élő gyerekek életét szeretnék jobbá tenni a leghátrányosabb helyzetű településeken. Egyelőre az a 67 település került be a körbe, ahol már elindultak felzárkózási programok. A szám évről évre növekszik, Vecsei Miklós abban bízik, hogy 2024-ig az eredetileg kiválasztott 300 település mindegyikében megkezdődnek a felzárkózási projektek. Több mint 300 ezren – jórészt romák – laknak ezekben a falvakban, a születések száma lényegesen meghaladja a magyarországi átlagot. Idén átlagosan 80 millió forint jut egy-egy – a programba már bevont – településre, Vecsei reméli, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően az összeg emelkedni fog.
Előadásában bemutatta egy falu „adósságtérképét” is, amely anonim módon különböző színekkel szemléltette, hogy az adott házban lakó családnak milyen mértékű tartozásai vannak. Több helyen feltűnt a vörös szín is, ami 20 millió forintos adósságot jelöl. Olyan faluról van szó – hangsúlyozta –, ahol a legdrágább ház is csak 3 millió forintba kerül. A felzárkózási programot igyekeznek a helyi igényekhez igazítani. Létrehoztak már „közösségi naperőművet”, sütödét, varrodát vagy például asztalosüzemet. Minél több faluban szeretnének rekortán burkolatú pályákat létesíteni, amelyek a sportoláson kívül alkalmasak közösségi rendezvények megtartására is.
Vecsei Miklós korábban már többször beszélt arról, hogy sokfelé milyen nagy problémát okoznak az utcákon szabadon, csoportba verődött kóbor kutyák. Van, ahol több a gazdátlan állat, mint a gyerek. Komoly konfliktusok adódtak az állatvédő szervezetekkel, amelyek amúgy nagy népszerűségnek örvendenek a lakosság körében. Előfordult, hogy egy kutyamenhely több egyszázalékos adófelajánlást kapott, mint négy jelentős karitatív szervezet együttvéve. A helyzet megoldására „felcsaptunk ebvédőnek” – jelentette be a miniszterelnöki biztos. Ennek jegyében állatok szállítására, valamint orvosi ellátására, ivartalanítására alkalmas járműveket szereztek be, és még menhelyet is építenek kutyáknak. Cz. G.
