Május elején értesítették a budapesti TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) nevelőszülőit, hogy júliustól nem az állam, hanem a katolikus egyház kötelékébe fognak tartozni. A minisztérium ugyanis úgy döntött, átadja fővárosi nevelőszülői hálózatát a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, illetve a fenntartásában levő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak, írja a 444.hu.
Ez nagyjából 130 nevelőszülő és közel 300 gyerek érintett. Elvileg aki szeretne, kereshet harmadik szolgáltatót, és a 444.hu tud is olyan nevelőszülőről, aki megpróbálta. Ehhez azonban szükség van a kormányhivatal jóváhagyására, az eljárás pedig 60 napig is eltarthat. Közben a maradni szándékozó nevelőszülőknek május közepéig ki kellett tölteniük egy szándéknyilatkozatot annak érdekében, hogy „foglalkoztatási jogviszonyuk 2021. június 30-at követően is folyamatos legyen”.
Aki tehát valamiért nem szeretne az új fenntartó alá tartozni, kénytelen kockáztatni, hogy kicsúszik a határidőből, elveszíti a munkáját és a gondozásában levő gyerekeket, ami egyszerre óriási anyagi és érzelmi teher. A nevelőszülők többsége a Szent Ágotánál folytatja.
A budapesti TEGYESZ továbbra is megtartja gyermekotthonait, illetve folytatja a gyámsággal, örökbefogadással, kríziskezeléssel kapcsolatos szolgáltatásait.
Az új fenntartó híresen jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, Kiss-Rigó László megyéspüspök egy 2018-as interjúban - amit először letiltatott, de a Magyar Hang mégis lehozott - azt mondta, erkölcsileg megtisztelő számára, hogy Orbán Viktort támogathatja.
Az utóbbi években a Szent Ágota is egyre nagyobb befolyásra tett szert a saját területén: állami fenntartásban levő intézményeket vesz át, elsősorban nevelőszülői hálózatokat, de lakásotthonokat is. Olyan gyerekekről gondoskodnak, akik valamiért nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. A szerencsésebbek egy idő után hazaköltözhetnek, miután ők és a szüleik is megkapták a szükséges segítséget, de a legtöbben a gyermekvédelmi rendszerben nőnek fel. A szakmai konszenzus szerint még mindig jobb nekik, ha családszerű körülmények közt, nevelőszülőknél élnek, mint akár kis létszámú intézményekben, ezért az utóbbi években a kormány is igyekszik nevelőszülőket toborozni.
A feladatellátást viszont egyházaknak szervezik ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-ben a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek 7 százaléka került egyházi hálózathoz, 2019-ben már 50 százaléka, és biztosra vehetjük, hogy azóta ennél is többen vannak.
Már csak hat olyan megye van, ahol nincs jelen a Szent Ágota. (Ezek közül a Vas, Somogy és Zala megyei nevelőszülői hálózatokat a reformátusok kapták meg áprilisban.)
Segíti az átrendeződést az egyházaknak járó kiegészítő állami normatíva: mivel a civil fenntartóknak csak az alapnormatíva jár, a legtöbben annyira nehéz helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek voltak összefogni valamelyik egyházzal.
