Paks 2 fizikai védelmi engedélyeztetési eljárása a hiánypótlásokat is figyelembe véve várhatóan augusztusig tart - tájékoztatta lapunkat az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A fizikai védelmi terv alapvetően a tervezett nukleáris blokkok külső behatolás elleni intézkedéseit részletezi. (Ez nem keverendő össze a hatóság által ez idő tájt szintén vizsgált "központi", úgynevezett létesítési engedélykérelemmel.) Amiként arra lapunk a múlt héten felhívta a figyelmet, a fizikai védelmi eljárás megindulásának tavaly szeptember 24-i közleménye szerint a hatóságnak alapvetően 8 hónap állt rendelkezésére dönteni. Ez pedig most járna le.
A jelek szerint ugyanakkor az eredeti határidő nem bizonyult elegendőnek, így azt további negyed évvel kitolták. A hatóság - a létesítési eljárással szemben - e halasztást lapzártánkig nem tétette közhírré. Ehhez képest az OAH épp a múlt héten jelentette meg honlapján, hogy három hónappal meghosszabbítják a beruházás egészére vonatkozó létesítési engedélykérelem elbírálását. Ebben az esetben tehát az eredendően rendelkezésükre álló egy év helyett csak a törvényi felső határ szerinti 15 hónapba férnek bele. A hivatalos közzétételben ezt leginkább a feladat bonyolultságával indokolták. Információink szerint arról, hogy a hiánypótlások ezt az időt kitolhatják-e még tovább, a felek a kulisszák mögött nem értenek egyet.
Mindenesetre míg az OAH korábbi tájékoztatásai szerint a hiánypótlások igenis tovább nyújthatják a határidőt, illetve Paks 2 létesítési engedélykérelme kapcsán a tavaly június 30-i benyújtás óta már zajlott két ilyen kör, mostani tájékoztatásuk szerint "az OAH célja, hogy az eljárásra rendelkezésre álló 12+3 hónapos időkereten belül döntést hozzon". Hozzáfűzték: a folyamat jelenleg a terveknek megfelelően, ütemezetten zajlik. A jelek szerint mindenesetre a létesítési eljárással ellentétben a - kevésbé szem előtt lévő - fizikai védelmi engedélyeztetés határidejét a hiánypótlások kinyújtják.
Ennek kapcsán megemlítendő a hatóság munkaerőhiánya, amire bár folyamatosan panaszkodnak, rendre hozzáteszik, hogy ez a körülmény semmilyen kötelezettségük minőségét nem rontja.
A munkagödör előzetes engedélyezési ügyével kapcsolatos kormányzati erőfeszítések, olybá tűnik, manapság javarészt szintén a belső feszültségek elfedésére korlátozódnak. Míg Orbánék még uniós különengedélyt is kijártak a gödörásás, a résfalazás és a talajszilárdítás előrehozott, vagyis a létesítési eljárás alatti engedélyeztetése és megkezdése érdekében, eme - Süli János szakminiszter által eredetileg tavaly októberre ígért - kérelmek máig váratnak magukra. Az üggyel kapcsolatos megkereséseinkre se a miniszter, se az állami Paks II. Zrt. nem válaszol.
A belső feszültségek magas fokára enged ugyanakkor következtetni, hogy az LMP-s Keresztes László Lóránt ennek okait firtató minapi érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában magát a témát egyáltalán nem érintette. Miközben Schanda Tamás és csapata nyilvánvalóan nem küzd alapvető szövegértési nehézségekkel, a zöldpárti politikusnak a gödörásási és kapcsolódó engedélykérelmek elmaradási okait firtató kérdésére az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a telephelyen zajlik fizikai munka, az OAH pedig vizsgálja a létesítési kérelmet. Pedig ez utóbbi tényezőknek természetesen semmi közük nincs a gödörengedélyekhez. (A bevezetőjében sokadszorra megismételt, a nukleáris bővítés melletti propagandafordulatainak pedig még kevésbé.) Egy szakértő ezzel kapcsolatban lapunknak világossá tette: a gödörásási és kapcsolódó kérelmek a beadás késedelme ellenére nem vonhatók össze a létesítési engedélyezéssel. A nagyfokú kormányzati ködösítés közepette tehát akár az is előfordulhat, hogy míg az OAH szeptember 30-ig kiadja a központi engedélyt a két atomblokk megépítésére, a munkagödröt csak az erre vonatkozó kifejezett kérelem benyújtása és elbírálása után kezdhetik meg kiásni.