A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szellemiségében végre rátalált a XXI. századra. Eddig ugyanis az volt a jegybank stábja által szigorú rendszerességgel kiadott, tematikus jelentések bevett gyakorlata, hogy többnyire a magyar történelem egy-egy régi-régi kiválóságának bölcs mondásával "dobták fel" az állításaikat. Persze nem lehetett könnyű éppen Mátyás királyra rátalálni, amikor az inflációról volt szó, sőt Zsigmondnak sem volt sok köze a biztosítási piachoz, de még Károly Róbertre sem a megbízható költségvetési elvei miatt emlékezünk. Most valóban nagyot fordult a kocka.
Az 1968-as gazdasági reformot elmagyarázó kultikus rajzfilmsorozat írójaként az egyik legismertebb közgazdásszá avanzsált, csaknem 100 évet megélt Kopátsy Sándor méltán kerülhetett a frissen megjelent jegybanki Fenntarthatósági jelentés címoldalára: "Természet, erkölcs, tudás, tehetség. A társadalmak értékét, hatékonyságát e négy tényező szorzata fejezi ki. Így van ez már ma is, de a jövőben még inkább így lesz." Az MNB ezzel a bonmot-val felettébb magasra helyezte a lécet. De a tisztes igyekezetet nem tagadva azt kell mondanunk, még van mit tanulniuk Kopátsy Sándortól. Különösen, mert a jelenleg a jegybank élén álló Matolcsy György mesterének tartotta a tervgazdaságot folyamatosan megreformálni igyekvő közgazdászt, aki elgondolásaival legfeljebb részsikereket tudott elérni, azokat sem tartósan. Beletört a bicskája például abba is, hogy mérhetővé tegye Magyarország hosszú távú fenntartható felzárkózásának kulcstényezőit.
Az MNB Fenntarthatósági jelentése megpróbálkozott ezzel. Azzal büszkélkednek, hogy 108 – szerintük szinte kizárólag objektív – mutató felhasználásával megállapították: Magyarország a 15. helyen áll az Európai Unió 27 tagállamának rangsorában, sőt örök vetélytársainkat, a V4-eket is mind egy szálig sikerült magunk mögé utasítanunk, mi több, már csak egy hajszálnyival maradunk el a uniós átlagtól. Aligha meglepetés, hogy az élcsportot a skandináv államok alkotják, és a sort Görögország és kedvenc pártfogoltja, Ciprus zárja.
Mifelénk a legnagyobb gondot a minőségi lakhatás, valamint a tudásintenzív gazdasági növekedéshez szükséges felsőfokú végzettségűek hiánya jelenti. Ha csak a szándékoknak hinnénk, akkor persze bíznánk abban, hogy ez a sanyarú helyzet hamarosan megoldódik, hiszen a Corvinus Egyetem új rektora az MNB-tanszék vezetője lesz. A helyzet azonban korántsem biztató, mert a Vámház téri alma mater - úgy is mint az alapítványi tulajdonlás csapdájába bekényszerített egyetemek első fecskéje - éppen arra vár, hogy saját gazdálkodása szempontjából rózsaszínűbb évek virradjanak az intézményt részvényeik által közvetetten eltartó cégekre.
De ne keseregjünk. Az egyetemi MNB-tanszék érdekeinek csúcsrajáratása nyomán lelki szemeink előtt már feltűnnek azok a végzős kis matolcsyk, akik tanulmányaik során is megtanulhatják, miképpen kell elviselni, ha a kormányzatnál süket fülekre találnak szellemi atyjuk nézetei az ország fenntartható fejlődéséről.