Egyelőre tartósnak tűnik a tűzszünet Izrael és a Hamász között, a mostani konfliktus azonban intő jel az európai országok számára. Németországban és Franciaországban is arról számoltak be, hogy rég tapasztaltak ilyen erőteljes antiszemitizmust. Aminek több oka van. Németországban a bevándorlás révén emelkedett a muzulmán lakosság aránya, de szerepe van annak is, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő politikáját azok sem támogatják Nyugat-Európában, akik nem foglalnak állást a közel-keleti konfliktusban.
Csakhogy azoknak a zsidóknak, akik valamelyik nyugati államban élnek, semmi közük sincs ahhoz, hogy Netanjahu hogyan lép fel a palesztinokkal szemben, nem is lévén izraeli állampolgárok. Ezért is megdöbbentőek azok a beszámolók, amelyeket a német lapokban olvashatunk. Egy 1944-ben, Türingiában született német férfi, a helyi zsidó közösség vezetője például a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak elmondta: „Nagyon félek, jobban, mint valaha”.
Ruud Koopmans holland szociológusprofesszor néhány éve Európa hat államában vizsgálta a zsidóellenesség gyökerét. Ebből egyértelműen kiderült, hogy arra a kérdésre: meg lehet-e bízni a zsidókban, a muzulmánok jóval nagyobb arányban feleltek nemmel. Ausztriában például az iszlámhívők 64, Németországban pedig 28 százaléka nem bízik a zsidó vallásúakban, a keresztényeknél csak 10 százalékos ez az arány. Armin Pfahl-Traughler német professzor úgy véli, nem mindig könnyű elválasztani Izrael bírálatát az antiszemitizmustól, de a fenti kérdésre adott válasz egyértelmű zsidóellenességről árulkodik.
Valóban egyre ijesztőbb gyűlöletnek vannak kitéve a zsidók. Sokan most szembesülnek azzal, hová vezet a populista pártok gyűlöletpolitikája. Előbb vagy utóbb meglesznek a következményei annak, ha egy párt kizárólag az emberek megosztására épít.