Durva szakmai hibának tartja az egyik legnagyobb nemzetközi tapasztalattal rendelkező magyar járványügyi szakember, hogy Magyarország – az uniós tagállamok közül egyedüliként – nem kér az Európai Bizottság által a hét közepén aláírt szerződésben lekötött 1,8 milliárd adag Pfizer oltóanyagból, amely idén év vége és 2023 között biztosítja majd a tagországok állampolgárainak védettségét a koronavírus ellen. Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi osztályvezetője azért tartja rossz döntésnek a lehetőség elszalasztását, mert nem tudjuk előre, milyen új variánsokat hoz létre a vírus. Márpedig ez az mRNS vakcina alakítható át leggyorsabban a mutánsokkal szembeni védelemre, nem beszélve az esetleges "emlékeztető" oltások beadásáról a jövőben.
A belgyógyász szerint az utóbbi hónapok épp arra tanították meg a védekezésben résztvevőket, hogy egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani. Rusvai Miklós virológus tegnap egy rádióműsorban egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez a lépés megágyaz a járvány negyedik hullámának, Falus Ferenc volt tiszti főorvos pedig lapunknak azt mondta, a kormány ezzel mintha az EU-ra mondana nemet.
Látszólag a kormány újabb szállítmányt elutasító álláspontját támasztja alá, hogy már rengeteg vakcina van idehaza, illetve folyamatosan érkezik a korábbi szerződésekben lekötött oltóanyag. Az összrendelés harmada – 10,8 millió adag – Pfizer. Az AstraZeneca 6 és félmilliós, a Janssen több mint 3 milliós csomagja, továbbá a Moderna és a CureVac szállítmánya együtt majdnem 24 millió adagot tesz ki. Május 20-ig ebből 5,3 millió érkezett az országba. A kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik összesen 7 millió adagos szállítmányai már itt vannak, kaptunk belőlük ajándékot is. Ám számolni kell azzal is Balkányi László szerint, hogy ezek a vakcinák nem tárolhatók időtlen időkig, azaz érdemes gondolni a jövőre is, lekötni újabb szállítmányokat. A gyártók ugyan az utóbbi hónapokban hosszabb eltarthatósági időt értek el a fejlesztéseikkel, de a legtöbb oltóanyagot csak speciális hűtés mellett lehet fél éven túl felhasználni.
Balkányi úgy látja, a járvány harmadik hullámának lefojtása elsősorban nem az – EU-ban valóban jelentősnek tekinthető – átoltottságnak köszönhető, hiszen a kétszer oltottak aránya csak 29 százalék körül van. Több jel is arra utal, a magyar covidosok nem kis része úgy vészelte át a vírussal való találkozást, hogy nem tesztelték, nem rögzítették a fertőzését. Falus Ferenc is úgy véli, az ismertnél jóval magasabb lehet a fertőzésen átesett, immunitást szerzettek aránya. Magyarán ők a kétszer átoltottakkal együtt már egy olyan arányt képviselnek, ami már érdemben képes fékezni a járvány terjedését.
A KSH azzal számol, hogy Magyarországon a teljes népesség 66,7 százalékának átoltottsága jelenti majd az oltakozási plafont, ami azt feltételezi, hogy 6,470 millió ember megkapja valamelyik vakcinából a két adagot. A második oltóanyag beadása azonban nem halad olyan tempóban, mint az elsőé. Kedden csak 22 ezer, csütörtökön kicsivel több mint 40 ezer ember kapott másodszor is védőoltást. Falus Ferenc hiányolja a járási szintű átoltottsági adatokat, ami alapján meg lehetne szervezni a helyi oltási kampányokat. Ahhoz, hogy ne legyen negyedik hullám, a szeptemberi iskolakezdésig szerinte el kell érnünk a 12 év feletti lakosság 70 százalékos átoltottságát.
Főként a fiatalok oltásában lát tartalékokat Kökény Mihály is. A volt egészségügyi miniszter nagyon veszélyesnek tartja, hogy a korlátozások ötmillió oltáshoz kötött látványos enyhítése is azt a hamis illúziót kelti a közvéleményben, hogy vége a járványnak. Lehet, hogy itthon és Európa nagy részén javulnak a mutatók, de a világ más tájain épp most terjed a vírus és hoz létre új mutánsokat – figyelmeztet a szakember.
