Az elhízás, a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsír- és vércukorszint alkotta négyes, a metabolikus szindróma számos további betegség rizikófaktora, és a legújabb kutatások szerint a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeinek kockázatát is növeli.
Kínai és ausztrál kutatók publikálták azt a tanulmányt, amely felmérte, milyen összefüggés lehet az elhízással, magas vérnyomással, emelkedett vérzsír- és vércukorszinttel (esetleg cukorbetegséggel) élő személyek állapota és a koronavírus-fertőzés kimenetele között. A kutatók súlyos kimenetelnek tekintették a lélegeztetésre szorulást, az intenzív ellátás szükségességét és az elhalálozást.
A vizsgált 1871 személy mindegyike fertőzött volt, és mindegyiküknél figyelembe vették a társbetegségeket, az életkort, a BMI-t (testtömeg-indexet), a dohányzást, a laboratóriumi adatokat, és az esetleges kórházi kezelés részleteit. A vizsgált koronavírusos betegek 30,6 százaléka élt metabolikus szindrómával. Az eredmények azt mutatták, hogy ez utóbbi csoportnak 1,6-szor nagyobb volt az esélye az intenzív ellátásra, 1,9-szer nőtt a lélegeztetés szükségességének rizikója, és 1,4-szer nagyobb volt a halálos kimenetel előfordulása. Vagyis a metabolikus szindróma megléte jelentősen emelte a koronavírus komoly szövődményeinek esélyét. A metabolikus szindróma négy eleme közül a cukorbetegség jelenléte bizonyult a legkockázatosabbnak.
Az elhízással küzdők veszélyeztetettebbek
Mint megírtuk, a Covid-19 miatt bekövetkező halálozások tízszer nagyobb arányban fordulnak elő azokban az országokban, amelyekben a felnőtt lakosság több mint fele elhízott a World Obesity Federation (WOF) 160 országból származó adatok alapján készült jelentése szerint. Példaként Vietnámot említették, ahol a legalacsonyabb a koronavírus miatti halálozás aránya, és a második legalacsonyabb az elhízott populáció aránya. Ezzel szemben Nagy-Britanniában, ahol a harmadik legrosszabb a halálozási ráta, a felnőttek 63,7 százaléka elhízott, ami a negyedik legmagasabb arány a világon. Ennek oka a szakértők szerint az az összefüggés, az elhízás önmagában is hajlamosít a légzőszervi betegségekre.
„A friss tanulmányok megállapításai meglehetősen határozottak, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem eshetünk az áldozathibáztatás csapdájába. A metabolikus szindrómával élőkben sem szabad félelmet kelteni, viszont mindenképpen fel kell hívni a figyelmüket a védekezés jelentőségére, a maszkviseléstől az oltásig” – hangsúlyozta Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. A hosszabb távú teendők is egyértelműek. A metabolikus szindróma ugyanis „rendszerszinten” és az elemeit tekintve is kezelhető, sőt kezelendő – tette hozzá.
Az életmódváltás és szükség esetén a gyógyszeres segítség jelentősen tudja javítani az értékeket, és ezzel az életkilátásokat is. A tudatosan, szakemberek segítségével felépített mozgás- és étkezési program már három hónap alatt mérhető változásokat eredményezhet, három kiló testsúlycsökkenés pedig már pozitívan hat a cukor- és zsíranyagcserére és a vérnyomásra is. A komplex életmód terápia ráadásul a gyógyszerszükségletet is fokozatosan csökkentheti, sőt idejében elkezdve a páciens gyógyszermentessé is válhat. Célszerű, ha az életmódváltás, különösen, ha jelentősebb változtatásokról van szó, egy összetett orvosi kivizsgálással, a szív-, érrendszer állapotának felmérésével indul.
