Egy tíz másodperces csók során több mint 80 millió baktérium cserél gazdát, egy buliban ha kétszer mártjuk meg a tortilla chipset a salsa-ba, akkor körülbelül 10 ezer baktérium kerül át ajkakról a mártásra, munkahelyi asztalunknál több mint tízmillió baktériummal találkozhatunk. Bármennyire is zavarónak tűnnek ezek a számok, mégis egészségesek maradhatunk, ugyanis ezeknek csak kicsiny töredéke okoz betegségeket, és szervezetünk az erre szolgáló immunrendszer segítségével a jó részét képes leküzdeni. 1989-ben David Strachan epidemiológus vetette fel először a „higiénia hipotézist” - azt az elképzelést, ha túl tiszták vagyunk, az károkat okozhat az immunrendszernek, megnövekedhet az olyan gyulladásos betegségek száma, mint az asztma és a különféle allergiák. Az elmélet vitatható, hiszen a higiénia révén rengeteg élet menthető meg, az évtizedes tapasztalatok azonban mégis csak azt mutatják, hogy a mikrobáknak való kitettség segíti az immunrendszer fejlődését.
Az elmúlt évben a szociális távolságtartásra felhívó intézkedések, az irodák bezárása, a szigorú higiéniás szabályok betartása sok olyan lehetőséget megszüntetett vagy visszaszorított, amelyek során a mikrobák vígan terjedhettek. Az eredeti Strachan-hipotézist finomítani kellett, amit Graham Cook a Londoni Egyetem mikrobiológusa már 2003-ban megtett. Az ő „régi barátaink-elmélete” szerint az emberek immunrendszere az evolúció során megtanulta leküzdeni a mikrobákat, ezért találkoznunk kell a „régi haverokkal”, hogy a védekezőmechanizmus helyesen tudjon működni. Az újdonság Cooknál az, hogy ő nem csak a betegségeket okozó, hanem az ártalmatlan mikrobákra is figyelemmel van.
„Az immunrendszerünk egy tanuló rendszer, akárcsak az agy”– mondja Rook.
„Egy »belső immunrendszerrel« születünk, ami kódolva van génjeinkbe, amit az »alkalmazkodó immunrendszerünk« finomhangol, amely adatokat gyűjt a körülöttünk lévő mikrobákról, hogy meghatározza, melyek ártalmatlanok, melyek veszélyesek. A megfelelő adatok nélkül az immunrendszer olyan dolgokat kezd megtámadni, amelyeket nem kellene, ami asztmát, allergiát és autoimmun-betegségeket (amikor a falósejtek a szervezet saját szöveteit támadják meg) olyan dolgokat kezd megtámadni, amelyeket nem kellene” - magyarázza.
A SARS-CoV-2 épp azért képes tombolni jelenleg a világban, mert új vírus lévén az emberiség védekezőképessége még nem alakult ki ellene, a védekezősejtek még nem tudják, hogy veszélyes betolakodó érkezett, indulniuk kell harcolni. (A védőoltások feladata a felismerési folyamat felgyorsítása anélkül, hogy valóban komolyan megbetegednénk.)
Egy felnőtt ember bőrén és szervezetében, bélrendszerében mikrobák trilliói élnek (mikrobiom), amivel megtanult együttélni, ezt egy év zárlat nem képes érdemben befolyásolni. De amikor a gyerekekről van szó, Rook és más tudósok aggódnak a lezárási intézkedések hatása miatt. Egy tizedik emeleti lakásba bezárva egyszerűen nem találkoznak a megfelelő, „szükséges” mikrobákkal, ami aggodalomra ad okot.
Hasonló véleményen van Byram W. Bridle, a kanadai Guelphi Egyetem immunológusa is. Bridle is úgy véli, hogy nem tesz jót a gyerekeknek, hogy nincsenek kitéve a természetben őket folyamatosan támadó mikrobáknak, még azzal együtt sem, hogy a nagyvárosi környezetben élők sokkal könnyebben kapnak asztmát, autoimmun betegségeket, lesznek allergiások. Mások nem ennyire pesszimisták, hiszen elméletekről van szó, a lezárások még csak egy éve tartanak, miközben öt évig tart, míg az asztma igazán kifejlődik.
GyulladásAz immunrendszer láncreakción alapuló válasza a fertőzésre vagy irritációra. A gyulladás jellemzői a duzzanat, a vöröses szín, a fájdalom, melegség és az adott szerv funkciójának kiesése. Egyike a leggyakoribb kórfolyamatoknak, amely számos betegség alapját képezi. A gyulladás a szervezet védekező mechanizmusának fontos alapeleme, amelynek során egyszerre többféle elhárítórendszer is aktiválódik: ilyen például az immunrendszer sejtes és ellenanyagos immunitás rendszere, a gyulladáscsökkentő anyagok felszaporodásáért felelő rendszer és a véralvadási rendszer. Ennek eredménye az, hogy az adott területen - ahol maga a gyulladás történik - megnövekszik az adott gyulladásra jellemző sejtek száma, amelyek legtöbbször fehérvérsejtek.
KosztablettaA tökéletes higiénia - ha egyáltalán sikerül elérni - egy otthon konyhájában, fürdőszobájában helyénvaló lehet, mert immunrendszerünk fejlesztéséhez a természetben, leginkább a talajban található mikrobákra lehet szükségünk. A Chicagói Egyetem tudósai 2011-ben tették közzé tanulmányukat, amiben a földevéssel foglalkoztak 480 dokumentált eset alapján. Kiderült, korai szakaszban lévő terhes anyák és kisgyerekek esetében az ok egyértelműen az, hogy megvédi a gyomrot a paraziták és kórokozók ellen. Erre a következtetésre jutottak a helsinki egyetem kutató is, akik 2020-ban adták közre 2011-ben kezdett kutatásaik eredményét, miszerint a természetben élő baktériumok fejlesztik, egészségesebbé teszik mikrobiomunkat. Egy harmadik tanulmány pedig azt tette ehhez hozzá, hogy a földből és a természetben élő növényekről a bőrünkre jutó apró élőlények javítják a mikrobiomunk minőségét. Nem csoda, hogy olyan készítmények, amelyek azt ígérik, tartalmazzák a földben élő jótevőket, a „kosztabletták”, megjelentek az amerikai üzletek polcain.
Szabó Gyuri bácsi, a Bükkszentkereszti füves ember minderről így vélekedik: ,,Az rendben van, hogy a kezünket megmossuk stb., de ha régen leesett egy darab zsíros kenyér, vagy akármi a földre, akkor nem dobtuk el. Most kidobjuk. Régen megfújtuk és megettük. Vagy a falról lekaparta a kisgyerek a meszet és megette. Egy öregasszony mesélte: jaj, Gyuri bácsi, én úgy megijedtem, amikor a kislányom, amikor még csúszott-mászott, bekapta a tyúkszart. Ki tudtam az egyik részét mosni a szájából, de a többit lenyelte. Szaladtunk a szomszéd faluba az orvoshoz kocsival, szegény lovak agyon lettek hajtva. Mondom, jaj, doktor úr, a kislányom tyúkszart evett, és azt mondta: Adjon még neki. Ez volt a válasz. Mészhiánya van a gyereknek, ezért eszi meg ösztönösen. A földnél is, ha kiteszik a gyereket a földre, három-négy helyről fogja megkóstolni, legtöbbször kiköpi, egy van, amit megeszik. Ösztönösen érzi, hogy neki annak a hatóanyagára szüksége van. Védekezőképessége beindul" - olvasható a parajdiso.hu blogon.
A túlzott fertőtlenítés következményeiA túlzott fertőtlenítőszer (a klórtartalmúak lehetnek a legveszélyesebbek) használattal sokat árthat az egészségnek és az immunrendszer ellenálló képességének. Amikor tartunk egy fertőzéstől ( mint most a koronavírus járványtól ), akkor hajlamosak vagyunk túlzásba vinni a felületfertőtlenítők használatát. Ezért akár naponta többször is bevetjük ezeket, a különféle tárgyakon és felületeken munkalapokon, padlókon, kilincseken, korlátokon stb. Egy ilyen fertőtlenítő takarítások során, az agresszív vegyi anyagnak köszönhetően elpusztul a felületen található baktériumok és vírusok nagy része. A jók és a rosszak egyaránt. De vajon ez a reklámokból is ismert „megöli a baktériumok 99,9%-át” folyamat valóban jó nekünk? A túl steril környezetben élők szervezete nem szokik hozzá a fertőződésekhez. Így könnyebben megbetegednek, amint olyan helyre mennek (például tömegközlekedést használnak, munkahelyre vagy boltba mennek), ahol a megszokottól eltérő mikróflórával találkoznak, mert nem alakul ki a megfelelő ellenálló képességük. Minél többet és gyakrabban fertőtlenít valaki, annál jobban ki lesz téve az immunrendszere a kórokozók támadásának. A szervezetünk túlérzékennyé válik a környezetével szemben és nehezebben tudja kivédeni a káros mikroorganizmusok okozta támadásokat. Mindez nem azt jelenti, hogy nem kell egyáltalán takarítanunk, de fontos, hogy az ideális arányt megtartsuk.
