„A helyreállítási tervet pedig számtalan konstruktív egyeztetés után ma este nyújtjuk be” – jelentette be a Facebookon kora délután a Népszava cikkére reagálva Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter többek között azt kifogásolta, hogy arról számoltunk be, az előzetes tervekről folyó egyeztetések nem mentek túl simán az Európai Bizottsággal (EB), illetve brüsszeli forrásaink nem zárták ki, hogy a nézeteltérések miatt az utolsók között adhatja be a koncepcióját a magyar fél. A beadással végül Magyarország a középmezőnybe került: az EB két biztosa az Európai Parlament hétfői meghallgatásán azt mondta, addig 27-ből 14 tagállam nyújtotta be a végleges programját a brüsszeli testületnek. Igaz, korábban a magyar kormány azt hangsúlyozta, az elsők között akar lenni.
Információink szerint még hétfőn délután is zajlott egyeztetés az előzetes tervről. Ráadásul jó ideje folytak ezek a tárgyalások: a Bizottság már hónapokkal ezelőtt jelezte, több gondja is akad a magyar javaslattal. A Portfólió gazdasági szakportál korábban arról írt – s ezt a Népszava forrásai is megerősítették –, hogy az EB által sorolt problémák zöme a felsőoktatás modellváltásával volt kapcsolatos: nem láttak garanciát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átlátható módon gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal. Egy brüsszeli forrásunk a közoktatást is megemlítette: ennek jelentős reformját évek óta sürgeti a Bizottság, most is közölték, hogy csak egy ilyen terv ellenében számítsunk komolyabb pénzekre. Sokáig nem volt előrelépés olyan ügyekben sem, mint a hátrányos helyzetű csoportok hatékonyabb bevonása a munkaerőpiacra vagy a korrupció elleni harc. A Portfólió szerint az öntözésfejlesztési terveket is bírálta a brüsszeli testület.
Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök és Paolo Gentiloni biztos a hétfői európai parlamenti meghallgatásán tagországokat nem nevesítve arról beszélt, az EB számon fogja kérni, hogy a kormányok az előírásoknak megfelelően beépítették-e a programjaikba az önkormányzatok és a civil szervezetek javaslatait. Ugyanakkor az ellenzéki vezetésű városok idehaza – különösen a Karácsony Gergely vezette főváros – arra panaszkodtak, hogy őket nem vonták be érdemben a tervezésbe. A két biztos szavaiból kiderült, például az “agresszív adótervezés”, azaz az adóelkerülés visszaszorítására vonatkozó elvárásokat is be fogják vasalni az EU27-eken. Márpedig ez Magyarországgal szemben is megfogalmazott igény.
Részben ezekkel az uniós kifogásokkal is összefügghet, hogy a magyar kormány hetekkel ezelőtt úgy döntött, hogy egyelőre csak az alap vissza nem térítendő támogatási részére ad be tervet. Ezt a Miniszterelnökség tegnap megerősítette lapunknak, jelezve: a kabinet „Magyarország gazdasági helyzeténél fogva döntött úgy, hogy csak vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe. Ennek összege körülbelül 2511 milliárd forint. A hitelrész felvételéről a későbbiekben is születhet döntés, hiszen a hitelszerződést akár 2023-ig is megköthetik a tagállamok.” A benyújtást követően az EB-nek egyébként két hónapja van az értékelésre.
Gulyás korábban azt is jelezte, a felsőoktatási fejlesztési programot az eredeti tervekkel ellentétben „döntően nem uniós pénzből kívánjuk megvalósítani”. Pedig február elején Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára még arról beszélt, hogy többek között a struktúraváltást – az alapítványi működésre való átállást – is a járvány okozta károk felszámolását célzó uniós helyreállítási alap Magyarországnak juttatott részéből kívánják finanszírozni.
