Be kell bizonyítanunk, hogy a demokrácia még mindig működik, a kormányunk is működik és teljesíteni tudjuk a nép iránti kötelességünket – mondta a kongresszus két háza előtt tartott első nagy beszédében az amerikai elnök. Joe Biden Franklin D. Roosevelt csaknem kilencven évvel ezelőtti „new dealjéhez” és Lyndon B. Johnson majdnem hat évtizedes „nagy társadalmához” fogható, sőt, azokon is túlmenő átalakítást hirdetett meg, ezzel eldöntve a vitát, hogy „átmeneti” vagy „korszakváltó” elnöknek tekinti magát. A most bejelentett, 1800 milliárdos program már a harmadik csomag, s a három együttes összege mintegy 6000 milliárd dollár. Donald Trump elnökségének utolsó évében a kongresszus már elfogadott egy nagyjából 3000 milliárdos kárenyhítő és gazdaságélénkítő tervet. A négy csomag összesen már csaknem eléri az Egyesült Államok egy évi nemzeti össztermékének a felét.
Biden elnök első programja 1900 milliárd dollár értékben ösztönző és kárenyhítő intézkedéseket tartalmazott. A második, 2300 milliárdos törvénycsomag az infrastruktúra fejlesztését tűzte ki célul, de még a kongresszus előtt fekszik és máris itt a harmadik. Utóbbi egyebek mellett bevezeti az állami óvodát és ingyenessé teszi az állami főiskolákat. Szintén újdonság a gyermekek után járó fizetett szabadság és a betegállomány intézménye. A terv meghosszabbítaná az egyelőre egy évre elfogadott, minden gyermek után járó havi 300 dolláros kvázi családi pótlékot.
A beszéd Biden elnöksége 99. napjának estéjén hangzott el - a január 6-án Donald Trump hívei által átmenetileg elfoglalt Capitoliumban. Az incidenst Biden a demokrácia létét fenyegető veszélynek írta le. Az ilyen beszédek szokásos, 1600 fős hallgatósága helyett a járványhelyzet miatt csak a két párt 30-30 szenátora és 40-40 képviselője, a legfelsőbb bíróság elnöke, a kormányból pedig csak a külügy- és a védelmi miniszter lehetett jelen. Az elnök külön kiemelte, hogy ő az első, aki mögött Kamala Harris alelnök és Nancy Pelosi házelnök személyében két nő ül az emelvényen.
A társadalomátalakító programok és a koronavírus-járvány, illetve az oltási kampány adatai mellett az ilyenkor szokásosnál kevesebb idő jutott a külpolitikára. Biden azonban a demokrácia és a tekintélyuralmi rezsimek közötti vetélkedésre utalva annyit megjegyzett, hogy sosem volt érdemes Amerika ellen fogadni és most sem az.
Az ilyenkor hasonló nyilvánosságra jogosult ellenzék részéről az egyetlen fekete republikánus szenátor, a 2024-es elnökválasztás egyik potenciális indulója, Tim Scott válaszolt. Az ország mély megosztottságát tükrözve az elnök egyetlen szavával sem értett egyet. Azt mondta, hogy a jobb jövőt nem „washingtoni machinációk vagy szocialista álmok” hozzák el, az majd az amerikai népből ered. A jobboldal hirtelen újra felfedezte régi, de Donald Trump négy éve alatt félretett érvét, miszerint az állam eleve pazarló és annál jobb, minél kisebb. Biden a programok finanszírozására emelni kívánja a nagy cégek és az évi 400 ezer dollár (120 millió forint) fölött keresők adóját.
