Szinte mindenkinek tette már tönkre egy-egy napját fejfájás. Az alkalmanként vagy visszatérően jelentkező fejfájásnak többféle típusa van és számos kiváltó oka lehet.
„A változatos intenzitású és jellegű, szúró, görcsös vagy tompa, nyilalló fejfájás oka lehet elsődleges probléma, de számos betegség mellett megjelenthet másodlagosan, kísérő tünetként is. Neurológiai szakemberek mintegy 150 fajta fejfájást tartanak számon. A laikusoknak azonban ennél jóval kevesebbet is elegendő ismerniük, és fontos, hogy tisztában legyenek vele, milyen eszközökkel enyhíthetnek a tüneteiken” – mondta Török Katalin, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa. A leggyakoribb elsődleges fejfájások néhány alaptípusba sorolhatók:
Tenziós fejfájás: a stressz is kiválthatja
Az úgynevezett tenziós fejfájás, a tarkótáji fájdalom a leggyakoribb típus, az esetek mintegy 80 százalékban fordul elő. Férfiak és nők egyformán gyakran szenvednek tőle. Kialakulásáért elsősorban a szellemi túlterheltséget és a fokozott stresszt tartják felelősnek. Az érintett jellemzően reggel panaszmentesen ébred, majd enyhe fejfájás jelentkezik, amely napközben egyre fokozódik. A fájdalom tompa, nyomó jellegű, többnyire a fej mindkét oldalán, de legerősebben a homlok- és tarkótájon érezhető. A tenziós fejfájás jellegzetessége, hogy a váll- és nyakizmok fájdalmas feszülése kíséri, és olykor fény- vagy hangérzékenység is járhat vele. Elmúlhat félóra alatt, de akár napokig is elhúzódhat. Az ilyen fejfájástól szenvedők körében gyakoribbak az alvászavarok, a fogyás, a libidócsökkenés és a depresszió, jelentősen romlik a koncentráló képesség, valamint csökken a fizikai és a szellemi teljesítmény is.
Cluster: rohamszerűen jelentkezik
Elsősorban a középkorú, stresszes életet élő, dohányzó, rendszeresen alkoholt is fogyasztó férfiakra jellemző a cluster-típusú fejfájás, de nőknél is előfordulhat. A heves, éles, hasító jellegű fájdalom váratlanul, előjelek nélkül csap le. A rohamszerű fájdalom legtöbbször féloldalas; a fej érintett oldalán könnyezés, szemkörnyéki duzzanat, vörösödés, a pupilla összeszűkülése, a szemhéj lecsüngése, illetve orrdugulás és az arcbőr kipirulása is kísérheti. A roham gyakran éjszaka vagy a hajnali órákban jelentkezik és viszonylag rövid ideig tart - van, akinél negyedóra alatt lezajlik, másnál több órán keresztül is elhúzódhat – de naponta többször is visszatérhet, illetve jellegzetesen többnapos periódusokban jelentkezik. A cluster-típusú fejfájástól szenvedők az alkohol és a dohányzás teljes kerülésével, az alvászavarok rendezésével tehetnek a súlyos rohamok elkerüléséért.
Migrén: átmeneti munkaképtelenséget okoz
A fejfájások leginkább rettegett változata a migrén, amely a népesség mintegy tizedét érinti, és a nőknél jóval gyakoribb, mint a férfiaknál. A heves fejgörcs kiváltó okát máig nem sikerült teljesen tisztázni, de a feltételezések szerint az agykörnyéki véráramlás megváltozása, az agyi erek kitágulása, az agy kémiai folyamatainak és elektromos aktivitásának változásai állhatnak a hátterében. Közvetlen kiváltója lehet a szellemi túlterhelés és a stressz, de gyakran alvászavarok, menstruáció, időjárási frontok, bizonyos ételek vagy szagok is előidézhetik.
A migrén jellegzetesen nagyon intenzív, féloldali, lüktető fejfájás, amelyet egyéb tünetek is kísérnek: émelygés, hányinger, hányás, erős fény- vagy hangérzékenység. Egy-egy alkalommal a fájdalom órákig, sőt akár napokig is elhúzódhat, miközben az intenzitása fokozódik, így átmeneti munkaképtelenséget is okozhat. A panaszok fizikai aktivitás vagy éles hangok és erős fény hatására fokozódhatnak, ezért a migrén ideje alatt a legjobb csendes, hűvös, árnyékos helyre húzódva lepihenni. A heves fejfájást sok migrénesnél az úgynevezett aura előzi meg. Ebben, a migrént bevezető szakaszban szemkáprázás, homályos látás vagy látótérkiesés, zsibbadás, múló érzéskiesés, esetleg féloldali gyengeség, beszédzavar jelenhet meg. Rutinos migrénesek tapasztalatai szerint az aura idején, időben alkalmazott gyógyszerrel esetleg elkerülhető a heves migrénroham teljes kialakulása, bár ez egyénileg változó. Sokaknál pedig előjelek nélkül, bevezető szakasz nélkül sújt le a migrén.
Mitől fájhat még?
Az elsődleges fejfájások közt tartják számon például a hideginger, vagyis nagy adag fagyos ital vagy étel miatti, illetve a szokatlanul nagy fizikai megerőltetés (akár szex) által kiváltott fejfájást. Nagyevés, túl sok koffein bevitele, illetve túl sok dohányzás is megfájdíthatja a fejet. Gyakori, hogy kezdődő megbetegedés, légúti vagy emésztőrendszeri fertőzés első jeleként fáj a fej.
A tüneti, vagyis másodlagos fejfájások hátterében számos ok állhat: neurológiai, fül-orr-gégészeti, szemészeti, belgyógyászati problémák (fertőzések, gyulladások, anyagcsere és emésztési zavarok, magas vérnyomás), a nyaki gerinc károsodása és a központi idegrendszer betegségei vagy koponyán belüli elváltozások (tumor, gyulladás vagy vérömleny stb.). Leggyakrabban azonban életmódhoz, életviteli gondokhoz kapcsolódó fejfájások fordulnak elő: szellemi túlterhelés, stressz, folyadékhiány, túlzott koffeinfogyasztás, egyszeri nagyobb vagy rendszeres alkoholfogyasztás, erős dohányzás, túl sok cukor és szénhidrátbevitel, kialvatlanság, alvászavar vagy akár oxigénhiány miatt.
Fejfájásűzés
Mivel a fejfájás oka, erőssége és megjelenési módja sokféle lehet, érdemes megfigyelni, hogy milyen előzmények, körülmények, helyzetek váltják ki a panaszokat, milyen előjelei vannak a súlyosabb fejgörcs kialakulásának, és azt is, hogy mivel tudjuk a leghatásosabban csillapítani. Mielőtt azonban gyógyszerhez nyúlnánk, néhány egyszerű tanácsot érdemes kipróbálni.
Kezdetnek egy nagy pohár friss víz javíthatja az esetleges folyadékhiányt és az emésztési gondokat. A munka közben jelentkező fejfájás sokszor hatékonyan enyhíthető egy húszperces pihenővel, néhány könnyű, a váll- és nyakizmokat lazító tornagyakorlattal, fejkörzéssel, kis sétával, miközben a helyiséget alaposan kiszellőztetjük. Ha van rá mód, vonuljunk el kicsit egy csendes, árnyékos helyre, ahol a szemünk és az idegeink is pihenhetnek. Van, akinek egy melegítő homlokpánt, sapka enyhíti a fejgörcsét, másnak épp a hideg, frissítő borogatás segít. Ezek mellett érdemes azt is végiggondolni, mit tehetünk a fejfájást leggyakrabban előidéző, tartós stressz csökkentéséért, életvitelünk egészségesebbé tételéért.
„Bár sokféle vény nélkül kapható gyógyszer alkalmas a fejfájás enyhítésére, ha többször visszatérnek vagy súlyosbodnak a panaszok, tanácsos orvoshoz fordulni az okok kivizsgálásáért, hiszen a fejfájás számos betegség másodlagos tünete is lehet. Mindenképpen szakemberhez kell fordulni akkor, ha a heves, egyre erősödő fejfájás jellege eltér az eddig tapasztalttól. Agyi érfalrepedésre (aneurysma ruptura) utal például, ha a fejfájás ütésszerűen alakult ki, ha pedig a hányingerrel, hányással járó fejfájást láz, tudatzavar is kíséri, az agyhártyagyulladás is felmerülhet; mindkét betegség életveszélyes állapot, azonnali ellátást igényel” – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont szakorvosa.
