;

Civil Összefogás Fórum;CÖF;

- Megdolgozik a CÖF az állami milliókért

A kormány egyik kedvenc alapítványa ezúttal azt javasolja, hogy legyen nemzeti ünnep az utolsó szovjet katona kivonulása Magyarországról.

A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) azt javasolja, hogy legyen nemzeti ünnep, egyben munkaszüneti nap június 19-e, amely napon 1991-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot.

Fricz Tamás politológus, a CÖF kurátora a civil szervezet keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: június 19-e jelentősége „történelmünk két fénylő napjához”, március 15-éhez és október 23-ához mérhető.

– Június 19. olyan nemzeti ünnep lehet, amely nemcsak ideiglenesen kivívott, hanem tartósan megszerzett, máig élő függetlenségünk és szabadságunk szimbóluma lehet– hangoztatta.

Kijelentette: ezt a szuverenitást újra és újra támadás érheti „a legkülönfélébb geopolitikai és globális irányokból”, ezért a védelme elemi kötelességünk. 

– Június 19., illetve június mindenkori utolsó szombatja jelenleg a magyar szabadság napja, nemzeti emléknap, de nem munkaszüneti nap– mutatott rá Fricz Tamás, aki azt javasolta, hogy ezután ne június utolsó szombatján, egyfajta laza piknik keretei között ünnepeljünk, hanem valóban június 19-én, és ez legyen munkaszüneti nap.

Javaslatának érvei között említette, hogy június 19. nem kapta meg kellő figyelmet az elmúlt 30 évben. A politológus ennek egyik fő okának nevezte, hogy a rendszerváltás éveiben nem történt meg a világos elhatárolódás a korábbi diktatórikus rendszertől.

– Nem volt történelmi igazságtétel és lusztráció, velünk maradt a posztkommunizmus legalább 20 évig, ami árnyékot vetett 1991. június 19-ére is– fogalmazott.

Fricz Tamás szerint fontos elválasztani egymástól a június 16-i és a június 19-i emléknapot.

– Előbbi napon tartották 1989-ben Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak újratemetését a Hősök terén – idézte fel, hozzátéve: a két emléknap nem egyenrangú és „csak június 19. méltó arra, hogy nemzeti ünneppé váljon”.

A politológus úgy véli: június 16. szimbolikája finoman szólva is ellentmondásos, mivel „az újratemetésen az ellenzéki pártok végül is elfogadták, hogy a kommunistákkal mintegy vállvetve álljanak a felállított sírok előtt”. Ezzel – közölte – az akkori ellenzék azt üzente, hogy pártállami vezetőkkel, a forradalmat leverőkkel kell a rendszerváltást végigvinni Magyarországon.

Fricz Tamás hangsúlyozta: a kiábrándító üzenetű rendezvény egyetlen, a rendszerváltást komolyan szimbolizáló eseménye Orbán Viktor, a Fidesz vezetőjének akkori beszéde volt, amelyben a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonulását, és ezzel a valóságos rendszerváltást követelte.

– Orbán Viktor beszéde volt az egyetlen, ami szembement a pártállam és az ellenzék között köttetett alkuval– mondta.

Hozzátette, hogy június 16-ával szemben június 19. alku és megalkuvás nélküli pillanat volt, amely a magyar történelem két legfontosabb vágyát juttatta érvényre: a nemzeti függetlenség és szuverenitás visszaszerzését, illetve a kommunista diktatúrától való megszabadulást.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke – akinek teljesítményét tavaly októberben lovagkereszttel ismerte el a köztársasági elnök – az eseményen a többi között arról beszélt, hogy az ellenzék áldatlan háborút indított a keleti vakcinák beszerzése és beadása ellen. Az ezzel ellentétes álláspontot képviselő

CÖF-CÖKA nevében Csizmadia László köszönetet mondott Oroszországnak és Kínának, hogy – mint fogalmazott – a jóvoltukból Magyarország Európában és világban az elsők között áll az átoltottság terén.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a békemeneteket szervező CÖF üzenetei nem véletlenül vágnak egybe a kormánypropagandával. Az állami támogatásokkal sűrűn kibélelt alapítvány például csak tavaly, csak a Szerencsejáték Zrt.-től 100 millió forinthoz jutott. 2016-ban pedig az Átlátszó.hu adatigénylése következtében derült ki: az Magyar Villamos Művek félmilliárd forintot adott a szervezetnek.

Március 24-én még kilenc áldozata volt a járványnak a vállalaton belül.