A takarmányárak világszintű emelkedése nehéz helyzetbe hozta az állattartókat, a hús drágulása elkerülhetetlen – mondták a Portfolio keddi online konferenciáján részt vevő termelői szervezetek és agrárcégek képviselői.
A takarmánygyártással foglalkozó Vitafort Zrt. vezérigazgatója példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy a takarmány-alapanyagok ára megugrott az utóbbi hónapokban. Kulik Zoltán szerint a drágulás akár 15-20 százalékkal is emelheti a hús, a tej, a tojás termelési önköltségét.
A takarmány drágulását a cégvezető azzal magyarázta, hogy a kínálat intenzív bővülése szinte megállt, ám a kereslet világszerte nő.
Véleménye szerint a fogyasztóknak hamarosan szembesülniük kell a drágulással, mert a mostanában piacra kerülő árut már drágább takarmánnyal állították elő a termelők. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés világszintű növekedése mellé egyre erőteljesebben zárkózik föl a kereslet. A népesség növekedésével együtt világszerte nő a városi lakosság aránya, és ezzel együtt az élelmiszerpazarlás is, miközben a növényi termékek egyre nagyobb hányadát az ipar használja fel. Úgy véli, az európai hústermelés a költségei alapján világszinten nem versenyképes, és ma még azt sem látni, hogy az EU milyen eszközökkel akarja a kontinens húsfogyasztását mérsékelni a minőség javára. Mint mondta, ehhez jelentős befektetésekre lenne szükség.
A magyar állattartók számára éppen ezért különösen kedvező a nemzeti társfinanszírozás emelése az uniós pályázatoknál.
– Fejlesztésekre azért is szükség volna, mert minél magasabb a feldolgozottság, a takarmányköltség aránya annál kisebb – tette hozzá.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke nehéz feladatnak nevezte a hús és az állati eredetű termékek árának emelését, hiszen ezek alapvető élelmiszerek, a járvány ráadásul sokak megélhetését tette épp most bizonytalanná.
Éder Tamás szerint az árak várhatóan több lépcsőben emelkedhetnek, de a fogyasztás az év második felében biztosan bővülni fog, ha a válság véget ér, és az idegenforgalommal együtt a vendéglátás is fellendül.
– A magyar mezőgazdaság élt már át hasonló nehézségeket, hiszen az uniós csatlakozás is megkövetelte az alkalmazkodást, de ma már az egész világpiacra, főképp a kínai igényekre kell figyelniük az állattartóknak – jegyezte meg.
A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a takarmányárak szinte lehetetlen helyzetbe hozták a gazdákat. Wagenhoffer Zsombor főképp a sertéstartóknál valószínűsít lemorzsolódást, mivel náluk a legmagasabb azok aránya, akik nem megfelelő színvonalon termelnek.
– A magyar állattenyésztők jelentős része ugyanakkor nemzetközi szinten is versenyképes, és a további fejlesztések segíthetnek abban, hogy sikeresek maradjanak – tette hozzá.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már februárban jelezte, hogy ütemes húsáremelés várható annak következtében, hogy a takarmány harmadával többe kerül, mint egy éve. Raskó György agrárközgazdász akkor azt nyilatkozta, hogy óriási mértékű a drágulás, több éves csúcsra nőtt a búza és a kukorica tőzsdei ára Európában. A héten pedig a magyarmezogazdasag.hu-nak a Baromfi Termék Tanács elnöke, Csorbai Attila azt mondta, hogy az árak elszabadulása 20-25 százalékos költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán, ezt pedig előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, így valószínűleg változnak a fogyasztói árak is.
