Miguel Díaz-Canel államfőt választották meg Kuba legbefolyásosabb tisztségére, a Kubai Kommunista Párt első titkárának a párt kongresszusának zárónapján, hétfőn.
Díaz-Canel megválasztása az 1959-es kubai baloldali forradalmat vezető Fidel-testvérek, Fidel és Raúl hat évtizedes kormányzását zárja le.
Miguel Díaz-Canel 2018-ban váltotta fel Raúl Castrót a karibi szigetország államelnöki posztján, és széles körben számítottak a pártvezetői megválasztására is. Elnöki kinevezése óta hangoztatta a folytonosság fontosságát, és elemzők szerint nem várható, hogy változtatni fog Kuba egypárti szocialista rendszerén - írta a Reuters hírügynökség.
"Díaz-Canel nem egy rögtönzés gyümölcse, hanem egy fiatalabb forradalmár átgondolt kiválasztása, aki mindazzal rendelkezik, amit elvárnak a magasabb pozíciót betöltőktől" - mondta Raúl Castro pénteken a kongresszuson mondott nyitóbeszédében, amelyben bejelentette lemondását a párt vezetéséről.
"Április 19. történelmi nap" - emlékeztetett a párt a Twitteren. Hétfőn ünneplik meg a Disznó-öbölbeli amerikai invázióban aratott kubai győzelem 60. évfordulóját.
Az ötévente tartott legmagasabb fórumon, amelyen a párt politikáját tekintik át és megválasztják a vezetőséget, háromszáz küldött vett részt Havannában.
A legutóbbi pártkongresszuson, 2016-ban Castro kijelentette, hogy ez lesz az utolsó, amelyen az úgynevezett történelmi nemzedék elnököl, amely a Sierra Maestrában harcolt az Egyesült Államok támogatta Fulgencio Batista diktátor megbuktatásáért.
Az új politikai bizottságnak nem lesz a tagja José Ramón Machado Ventura és Ramiro Valdes, a történelmi nemzedék két másik tagja. Azt még nem jelentették be, ki váltja majd Machado Ventura kommunista ideológust a párt kettes számú vezetőjének székében.
A 60 éves Miguel Díaz-Canel a kubai forradalom után született. Elnökké választásakor sokat írtak arról, hogy amikor vidéken élt, farmerben járt, kerékpárral járt dolgozni, és imádja a Beatlest, tabletet használ, a stílusa szemmel láthatóan modernebb, mint a Castro-fivéreké. Ő az első "civil" az ország és a párt élén a forradalom óta, de egész karrierjét a párton belül járta végig, lépcsőről lépcsőre, amíg eljutott a legfelsőbb tisztségbe.
Vidéki párttitkár, felsőoktatási miniszter, majd alelnök volt, mielőtt a hatalmon lévő kommunista párt által kiválasztott parlamenti képviselők 2018-ban az elnöki tisztségre megválasztották.
Hároméves katonai szolgálatát a légvédelmi erőknél teljesítette, képesítése elektronikai mérnök.
Elnökké választása óta változtatott a hangnemén: decemberben "zsoldosoknak és hazugoknak" titulálta a független kubai médiát - emlékeztetett az AFP francia hírügynökség.
Általában véve "a nemzedékváltás semmilyen garanciát nem ad" az esetleges nyitással kapcsolatban, mert
Kubában a politikai legitimitás elérésének a legbiztosabb módja, ha erőt mutatnak fel" - mondta az AFP-nek Harold Cardenas, a La Joven Cuba portál politikai elemzője és igazgatója.
A politikus, akinek első házasságából két gyermeke született, párthíveinek elmondása szerint egyszerű és megközelíthető, "képes meghallgatni az embereket".
Az elnök néhány hete védte meg a doktori disszertációját "a tudományra és az innovációra alapozott kormányzás" témájában.
Alapjában véve "radikális" - mondta Carlos Alzugaray professzor, volt diplomata: "Szinte a teljes karrierjét a pártban töltötte, és nem a kormányban. A politikai, ideológiai harchoz szokott hozzá."
