Az AstraZeneca vakcina ügyében is kelet-nyugati törésvonal mutatkozik az unión belül, írja a Bloomberg. Az új tagok a járvány "melegágyát" jelentik és így a kormányaiknak nem igen fűlik a foguk ahhoz, hogy visszafogják az igencsak kedvező áron beszerezhető oltóanyag használatát. Az európai gyógyszerhatóság ugyan elismerte, hogy a szer elvétve vérrögképződést okoz, de a szegényebb keleten inkább ezt a megállapítást vonják kétségbe, nem pedig a készítmény hatékonyságát.
Úgy hogy a nyugati korlátozások ellenére a 11 érintett ország közül 9 nem állította le az anyag beadását egyetlen felnőtt korosztály esetében sem. Olyan államokról van szó, amelyek vezetik a világranglistát az egy főre jutó korona halottak számát tekintve, ezért számukra elképzelhetetlen, hogy kivonják a forgalomból épp azt a vakcinát, amely alapvető a tömeges immunitás eléréséhez.
Hiszen amivel az Astra Zeneca kirukkolt, az olcsó, könnyű tárolni, szállítani és használni, és a régió országainak körülbelül egyharmada ebből rendelte a legtöbbet. Emellett a gyártó ez évre három milliárdot ígért belőle, de úgy, hogy nem számít fel hasznot a szállítmányok után. Magyarország, amely a kínai és orosz üzlettel kilóg a tagállamok sorából, szintén támogatásáról biztosította a svéd-angol gyógyszert. Másutt a vezetők nyilvánosan oltatták be a szerrel magukat, hogy meggyőzzék a hosszú bezártság és a súlyos áldozatok miatt nyugtalan lakosságot.
A zágrábi egyetem egyik professzora szerint a ragály megmutatta, hogy a volt szocialista országok édeskeveset tettek az egészségügy fejlesztésére, miközben az ágazatnak egyébként is nagy vérveszteséget okoz az alulfinanszírozottság, valamint a tömeges kivándorlás. De az is kiderült, hogy itt is érvényesül a hagyományos erőviszony: van az erős nyugati központ, illetve a gyenge keleti periféria.
