Nem tudni például azt sem, mi lesz azokkal, akiknél csak a hétfői regisztrációs határidő után derül ki, hogy véletlenül rosszul adták meg adataikat, ezért nem volt érvényes regisztrációjuk. Feltételezhető, hogy ők kiesnek az oltási kampányból, s majd csak egy későbbi időpontban kerülhetnek sorra.
Az is kérdéses, hogy a kormány által tervezett időpontban, április 19-én valóban biztonsággal ki lehet-e nyitni az oktatási-nevelési intézményeket, az első oltást megkapó dolgozókban addigra kialakulhat-e egy részleges, ám a súlyos megbetegedés ellen hatékony védettség? Orbán Viktor miniszterelnök szerint nyolc-kilenc nap is elég, ám ez ellentmond a korábbi tájékoztatásoknak, s a miniszterelnök kijelentését még egyetlen szakértő sem erősítette meg. Érdeklődtünk az operatív törzsnél és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, de válaszokat nem kaptunk.
Ugyanakkor Duda Ernő virológus-immunológus és Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi tudásmérnöke szerint nyolc-kilenc napnál több időre van szükség. Az oktatási szakszervezetekkel közös keddi nyilatkozatukban az olvasható, akár két-három hétre is szükség lehet, amíg az immunrendszer megfelelően reagál és kitermeli az ellenanyagokat, s arra kérik a kormányt, ne ragaszkodjanak egy olyan újranyitási dátumhoz, amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége még biztosan nem elégséges.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete március 19. és 25. között felmérést is készített a vírus elleni védelemről, melyet több mint ötezer nevelés-oktatásban dolgozó töltött ki. Az eredményekből kiderült, hogy a felmérésben résztvevők többsége csak akkor kész arra, hogy visszatérjen a hagyományos munkarendbe dolgozni, amennyiben úgy oltják be, hogy a visszatérés időpontjára bizonyosan kialakul a védettsége. A válaszadók 75,5 százaléka tart attól, hogy néhány héten belül hagyományos munkarendben kelljen visszamennie dolgozni. Arra a kérdésre, mit tennének, ha utasítanák őket, hogy visszatérjenek az intézménybe, a válaszadók 30,3 százaléka úgy felelt, teljesítené az utasítást. Ugyanakkor majdnem ennyien (29,6 százalék) jelezték, hogy akár sztrájkban is hajlandók lennének részt venni.
Az ország neves középiskoláinak vezetőit tömörítő Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma is azt javasolja, az iskolák csak akkor nyissák meg kapuikat, ha már védettek a vakcinát igénylő dolgozók. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt év komoly mentális terhelést jelentett a diákoknak, és jelentős tudásbeli hiányosságok is mutatkozhatnak az idén érettségiző évfolyamnál. Ezért arra kérik a kormányt, fontolja meg, miként lehetne méltányos módon kompenzálni az idén rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam hátrányát.
