A legolvasottabb német lap egyetért azzal, hogy az Európai Parlament ultimátumot intézett von der Leyenhez, amikor megszavazta, hogy az unió legfelső bíróságához fordul, ha a Bizottság június 1-ig nem alkalmazza a gyakorlatban is a tavaly év végén elhatározott jogállami klauzulát. A német liberálisok EP-képviselője, Moritz Körner úgy fogalmazott, hogy Brüsszel halogató taktikája törvénytelen és ezt nem szabad annyiban hagyni. Végre el kell zárni a pénzcsapot azon tagországok esetében, amelyek korruptak és semmibe veszik a demokratikus elveket. Ő volt az egyébként, aki irányította az összes nagy frakció által elfogadott javaslat megfogalmazását.
A német szociáldemokraták nevében Barley volt igazságügyi miniszter megerősítette, hogy minden nap számít, ám közben a Bizottság gyávasága folytán széttöredeznek az EU alappillérei. Sürgős cselekvésre szólított fel Terry Reintke is, a zöldektől, kiemelve, hogy a magyar kormány csak még jobban korlátozza a civil társadalom mozgásterét és finanszírozási lehetőségeit. Mint mondta, a jogállam nem valami elvont fogalom, hanem nagyon is konkrét: azt jelenti, hogy felelősségre lehet vonni a mindenkori kormányt, ez különbözteti meg a demokráciát a diktatúrától.
De a saját hátországot jelentő Néppártból is nyomás nehezedik von der Leyenre, aki két éve a magyar és a lengyel kormánypárt jóvoltából nyerte el tisztségét. A CSU-s Monika Holmeier, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnöke szintén úgy gondolja, hogy nem szabad késlekedni és a Bizottságnak a nyárig közzé kell tennie az irányelveket az új mechanizmus beélesítéséhez. A politikus, aki különben Franz-Josef Strauss lánya, ugyanakkor megjegyezte: a világon semmi esélye az EUB-hoz benyújtott magyar és lengyel panasznak.
Az újság emlékeztet arra, hogy Jourová alelnök a minap kijelentette: akár már kora nyárra meglehet az Európai Bíróság döntése és akkor minden további nélkül meg lehet vonni a közösségi támogatásokat azoktól a kormányoktól, amelyek megsértik az olyan alapértékeket, mint a jogállam, a sajtószabadság, vagy az államapparátus pártatlansága.
Magyarország és Lengyelország sok milliárd eurót veszíthet, ha az unió beveti ellene az új jogállami mechanizmust, amely elvileg januártól érvényben van ugyan, ám az állam- és kormányfők a múlt decemberben belementek, hogy addig nem alkalmazzák, amíg az Európai Bíróság nem dönt arról, hogy a szabályozás összhangban van-e az uniós joggal. Ugyanakkor a most megszavazott döntéssel az EP arra igyekszik rávenni Brüsszelt, hogy az ne habozzon, miután a magyar és a lengyel kormány ellen már folyamatban van a jogállami eljárás.
Csakhogy az még több évig is eltarthat, amíg az EUB dűlőre jut a kérdésben és addig a Bizottság nem akarja közzétenni a jelenleg kidolgozás alatt álló irányelveket. Terry Reintke pont arra figyelmeztet, hogy minél tovább húzza a dolgot Brüsszel, annál nehezebb feladat elé kerül. Mert visszafordíthatatlanná válnak a dolgok a két országban, miközben a végrehajtó testületnek az alapszerződések őreként pont ezt kellene meggátolnia.
A hírügynökség megjegyzi, hogy Orbán Viktor 10 év alatt hozzá hű gazdasági elitet alakított ki közpénzekből, beleértve az uniótól kapott milliárdokat.
A vakcinák elosztása ügyében éles ellentétek mutatkoztak a tagállamok között a tegnapi virtuális EU-csúcson. A vita lényege az, hogy Ausztria kapni akar a jövő hónapban elosztandó 10 millió adagos Pfizer-készletből, ám ezt a német kancellár és a holland kormányfő is visszautasította, mondván, hogy minden ország maga dönthette el, mennyit rendel. A pótlólagos mennyiséget viszont azoknak a kormányoknak kell odaadni, amelyek sokkal súlyosabb helyzettel küszködnek.
A gondot az okozza, hogy az osztrákok inkább az olcsóbb AstraZenecára kívánták építeni a védekezést, ám kiderült, hogy a cég egyelőre nem tudja szállítani a megígért kontingenst. Időközben azonban a többiek elvitték a Pfizernél parlagon maradt részt. Kurz emiatt tegnap azzal fenyegetett, hogy megvétózza az újraelosztási tervet, ha abból Bécs kimarad. A vita odáig ment, hogy Merkel közölte: annak idején az egyezséget a tagállamok írták alá és nem néhány ostoba bürokrata. Holland kollégája pedig azt hangoztatta, hogy Ausztria nem is áll rosszul és inkább a bolgárokat, horvátokat és letteket kell megsegíteni.
Az újság úgy tudja, hogy az uniós állam- és kormányfők jó 8 órás videókonferenciáján a vakcina vita vette el a legtöbb időt, de a végén Kurz keresztülvitte, amit akart és meghiúsította Merkel számítását. Arra hivatkozott, hogy az eredeti egyezséget módosították a tagállamok egészségügyi képviselőiből álló bizottságban. Álláspontját támogatták a csehek, horvátok, szlovénok, bolgárok és lettek, ellenezték viszont a németek, a hollandok, a svédek és a dánok. A német vezető még azt sem akarta, hogy a kérdés egyáltalán napirendre kerüljön, ám osztrák kollégája azt kérdezte, hogy hol vesse fel, ha nem ott.
A vége kompromisszum lett, ami azt jelenti, hogy az igénylőknek igenis jut a 2 negyedévre előirányzott többletmennyiségből. Erről majd a nagykövetek határoznak, vagyis visszaáll, hogy az elosztás alapja részben a lakosságok lélekszáma lesz, bár ez csak kevesebb mint 5 millió adagot jelent. Ám a hatok automatikusan hozzájutnak eredeti jussukhoz. Merkel úgy értékelte később, hogy nagyjából a kört igyekeztek négyszögesíteni, de a politika már csak ilyen.
A tanácskozásba egy fél órára bekapcsolódott tévéláncon keresztül az amerikai elnök, aki együttműködést ajánlott Európának a kínai gazdasági kémkedés és az ujgurok jogfosztása ellen. Egyben javasolta, hogy hangolják össze az erőfeszítéseket a globális felmelegedés a Covid-19 ügyében is.
A jelentés szerint az amerikai külügyminiszter Magyarországról, Lengyelországról és Törökországról beszélt, amikor háromnapos brüsszeli látogatása során kijelentette: egyes szövetségesek rossz irányba haladnak. Kínáról szólva megerősítette: meg kell mutatni a tekintélyelvű államoknak, hogy a demokrácia különb, mint az ő rezsimjük és ki kell állni a liberális értékekért.
Egyben azt hangsúlyozta, hogy napjainkban minden eddiginél fontosabb a transz-atlanti együttműködés, mert anélkül nem lehet gátat vetni Kína nyomulásának, letörni az oroszok szarvát, továbbá megállítani a koronajárványt, valamint az éghajlatváltozást, és megőrizni a Nyugat technológiai előnyét.
Brüsszelben úgy tekintik, hogy Blinken mosolyoffenzívára vállalkozott, miután Trump négy éven át csak rombolta az európaiak bizalmát. Ugyanakkor pl. az Északi Áramlat 2 ügyében változatlanul fennállnak az ellentétek.
Hiába érte el Magyarország az egyik legjobb oltási arányt az unión belül, továbbra is az élmezőnyhöz tartozik, ha azt nézzük, hány halottat követel az egészségügyi válság. Csak Csehország előzi meg ezen a listán. Az Orbán-kabinet ugyan pluszmennyiséghez jutott, hála az Európában nem engedélyezett orosz és kínai vakcinának, ám elhanyagolta a tesztelést, továbbá nincs elég szakember a kórházakban. A hiányos vizsgálatok folytán egy csomó esetben nem derül ki, hogy az érintettek megkapták a betegséget.
A cikk idézi a válaszonline-t, miszerint a hivatalos álláspont az: a tesztek még senkinek az életét sem mentették meg. Az ország nincs a világ első 50 állama között az elvégzett szűrések száma alapján, ha azt egy millió lakosra vetítjük. Ez pedig arról árulkodik, hogy súlyos hiányosságok vannak a válságkezelésben. Ennek ellenére a múlt héten a korábbinál 10 %-kal kevesebb embernél nézték meg, hogy jelen van-e szervezetében a kórokozó, noha egyre többen fertőződnek meg.
Budapesten szép csendben, fű alatt zajlik a kínai védelmi miniszter hivatalos látogatása. Olyannyira, hogy magyar forrásból nem is lehetett semmiféle részletet megtudni, viszont az egyik kínai tévé beszámolt az útról, amely előtt közvetlenül a magyar külügyminiszter értelmetlennek és ártalmatlannak minősítette az ujgurok miatt hozott európai megtorló intézkedéseket. Az előző napok történéseihez tartozik az is, hogy a magyar hatóságok újabb kínai vakcinára adták meg az engedélyt, be sem várva az európai jóváhagyást.
Vej Feng-ho találkozott Áder Jánossal, Semjén Zsolttal és magyar kollégájával, Benkő Tiborral. Előzőleg az elnöki palota közelében az 1. kerületi polgármesteri hivatal épületére olyan tacepaót függesztettek ki, amely igazságot követel a Hszincsiang tartományban elnyomott másfél milliós muzulmán ujgur népnek.
Egy magyar szakértő névtelenséget kérve úgy vélekedett, hogy az a tárgyalások időpontja szerencsétlen, de alighanem véletlen egybeesésről van szó, hiszen az előkészítés hónapokat szokott igénybe venni, ily módon feltehetőleg nem arról van szó, hogy kinyilvánítsa az ellenvéleményt az új keletű EU-szankciók miatt. Ugyanakkor segít megfelelő perspektívába helyezni Szíjjártó kijelentését.
Orbán Viktor most éppen azzal keltett feltűnést, hogy fémtáblába vésve kifüggesztette az irodájában saját 7 parancsolatát, amelyet tavaly augusztusban az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű avatásakor ismertetett. Az újság tételesen hozza az inkriminált pontokat, amelyek a kormányfő szerint a magyar nép fennmaradásának és túlélésének szabályait jelentik. Egyben pedig a 21. századi magyar nemzetpolitika „vérrel és könnyel” kivívott alappillérét képezik.
Magyarország lassacskán visszatér a gazdasági növekedéshez, noha egyelőre tombol a járvány és a korlátozások alaposan próbára teszik a gazdaságot – állítja két osztrák bank. A súlyos helyzet ellenére azonban jól teljesít a budapesti tőzsde, ami főként a Richter Gedeonnak köszönhető.
Az ország nemzetközi összehasonlításban jól áll az oltásokkal, ezzel együtt ha a lakosság számához viszonyítjuk, akkor a világelsők között van a korona halottak számát tekintve. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet ez évre 3 %-os GDP-bővélést jósol a magyar gazdaságra, ami elmaradt a másik három visegrádi államban várt értéktől. Ebben közrejátszik, hogy az Orbán-kormány sok pénzt bukhat a jogállami mechanizmus miatt. A Bizottság már figyelmeztette, hogy reformálja meg a közbeszerzéseket, mert ha nem, akkor annak következményei lesznek a brüsszeli fejlesztési támogatásoknál.
A Fidesz azonban rendületlenül törekszik az államháztartás megszilárdítására, ami szakértők szerint jól hathat az állampapírok jegyzésére, viszont forint árfolyama szempontjából vannak benne kockázatok. Mindenesetre a magyar jegybank évek óta igen laza pénzpolitikát folytat, mert igyekszik enyhíteni a válság következményeit, illetve elősegíteni, hogy a gazdaság talpra álljon a ragály után.
A Raiffeisen és az Erste is úgy számol azonban, hogy az MNB előbb rákényszerül a kamatemelésre, mégpedig korábban, mint a vezető központi pénzintézetek.
