Nem vár a Pénzügykutató Zrt. kirobbanó gazdasági növekedést az idén, 2021-re mindössze 3,8 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek, most publikált prognózisukban. Mint ismert a Magyar Nemzeti Bank ennél jóval optimistább – már az idén 4-6 százalék körüli gazdasági növekedést vár. A Pénzügykutató szakértői szerint magyar kormány félrekezelte a koronavírus járvány nyomában járó gazdasági válságot: bár az öt százalékos tavalyi GDP-csökkenés világátlagban nem rossz teljesítmény – a régióban azonban igen. a magyar kormány – a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva – nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, és így nem ösztönözte kellően a gazdaság fő hajtómotorját jelentő fogyasztást. A hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági krízis leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta, hanem korábban eldöntött, illetve hatalmi vagy üzleti haszonszerzést szolgáló fejlesztéseket finanszírozott. További hiba volt, hogy késlekedett a lezárásokkal ősszel és tavasszal is – emiatt megnőttek a Covid-halálozások, anélkül, hogy érzékelhető gazdasági haszonnal járt volna – olvasható a jelentésben.
A munkaerő-piaci és az inflációs folyamatok a KSH adatai szerint csak mérsékelten romlottak. A válság okozta gondok egy részét azonban – metodikai okokból – nem tükrözi a hivatalos statisztika. A reálkeresetek a valóságban jóval kevésbé nőttek, mint amit a KSH kimutat, mivel ez nem öleli föl az ötnél kevesebb főt foglalkoztató cégeknél, valamint a részmunkaidőben dolgozókat, akiket a jelen válság az átlagosnál jobban sújt. A mérséklet gazdasági növekedéssel párhuzamosan a Pénzügykutató nem vár látványos változást a foglalkoztatásban – épp az elhúzódó járvány miatt. A foglalkoztatás ki mértékben bővülhet, miközben a munkanélküliek száma éves átlagban 170-180 ezer főre csökkenhet, ami 3,7-3,9 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
A Pénzügykutató prognózisának készítést befolyásolja a harmadik-járványhullám felfutása miatti bizonytalanság. A prognózis arra a feltételezésére épít, hogy Magyarországon és a fontosabb gazdasági partnereinknél a vakcina széleskörű elterjedése nyárra lehetőséget teremt a kiterjedt korlátozások feloldására. A háztartások fogyasztása a reáljövedelmek korábbinál szerényebb – 1,1 százalékos - növekedése és a biztonsági tartalékképzés következtében csak lassan épül fel, de a beruházások nagyobb lendületet vehetnek. Így a összességében GDP 3,8 százalékkal bővülhet az idén, vagyis még nem éri el a gazdaság a válság előtti teljesítményét.
A megélénkülő gazdaságban romlik a folyó fizetési mérleg és arra számítanak, hogy mind a jegybanki, mind a költségvetési politika tovább lazul. A kormány a már tavaly erősen felduzzadt államháztartási hiány további növelésével élénkíti a külpiaci hatások miatt egyébként is feléledő gazdaságot. Mindezek következtében év végére 4 százalék fölé emelkedik az infláció és tovább gyengül a forint. A Pénzügykutató éves átlagban 3,9 százalékos pénzromlást vár, de még decemberre is 4,3 százalékos árindexet jósolnak. Az államháztartás hiánya a tavalyi 8,7 százalék után idén a GDP 7,7 százaléka lesz ( kb. 4000 milliárd forint), ennek következtében az államadósság a GDP 80,2 százaléka lesz – ami 0,4 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.
