Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülésének szünetében.
Magyar újságíróknak nyilatkozva Szijjártó Péter úgy fogalmazott:
Magyarország nem akar a Kelet-Nyugat közötti ellenségeskedést, főleg akkor, amikor a világ közös, a koronavírus-járvány jelentette kihívással néz szembe. Most az emberek életét és egészségét kell megvédeni, ezért a nemzetközi együttműködés szerepe most nagyobb, mint valaha.
"Fenntartva a saját érdekeink és értékeink képviseletét, ellenségek helyett kölcsönösen előnyös együttműködéseket kell keresni" - emelte ki a miniszter.
Kijelentette: Európának Dél felől kell közvetlen biztonsági kihívásokra számítania, ugyanis a terrorizmus, a szélsőséges ideológiák terjedése, a vallások üldözése, a fegyveres konfliktusok, valamint néhány ország esetében az államiság hiánya kiváltó oka a tömeges illegális migrációs folyamatoknak. Ezzel összefüggésben kiemelte: ezek a migrációs folyamatok lehetővé teszik a terrorszervezetek számára, hogy Európába küldjék a harcosaikat, és terjesszék a szélsőséges és veszélyes ideológiájukat.
Magyarország úgy gondolja, hogy a terrorellenes küzdelem folyatásának, valamint az észak-afrikai és a közel-keleti országok biztonsági kapacitásai fejlesztésének kell a NATO fókuszában állnia az elkövetkezendő időszakban - húzta alá.
E tekintetben kiemelte: folytatni kell az Iszlám Állam elleni harcot Irakban, ehhez Magyarország 160 katonával járul hozzá. A miniszter Líbia esetében az új egységkormány létrejöttét lehetőségnek nevezte a "migrációval szorosan összefüggő terrorizmus" felszámolására. A Száhel-övezettel összefüggésben úgy fogalmazott: "ha a térségben stabilitás van, akkor a szubszaharai térségből történő migrációs feláramlás kontroll alatt tartható".
Magyarország ezért is háromszorozta meg részvételét a térségben működő EU-misszióban - emlékeztetett. Kiemelte azt is, hogy a Nyugat-Balkán Európa biztonságának előszobája, ezért tájékoztatása szerint arra kérte az ülésen részt vevő kollégáit, hogy a térség támogatására továbbra is külön figyelmet fordítson a katonai szövetség.
Kiemelte azt is, hogy Magyarország gyakran képességeihez és kapacitásaihoz képest is erőn felül vesz részt a NATO közös műveleteiben és törekvéseiben. Szerepvállalása a Nyugat-Balkánon a legnagyobb, jelenleg 420 katonája van Koszovóban. Mivel novembertől Magyarország tölti be az ott szolgálatot teljesítő misszió parancsnoki tisztségét, további száz katona kihelyezése várható - közölte.
Elmondta, hogy a NATO jövőbeni erősítéséhez szükséges hadiipari beruházások tekintetében Magyarország elkötelezett saját hadiiparának újjáépítése mellett. Ehhez - magas hozzáadott értéket és csúcstechnológiát képviselő német vállalatokkal kötött megállapodások alapján - komoly védelmi ipari fejlesztések zajlanak. A képességek megerősítéséhez Magyarország szintén NATO-tagországoktól vásárolt - emelte ki.
Beszámolt arról is, hogy Magyarország hamarosan eléri a tagállamok 2014 szeptemberében tett vállalásának teljesítését, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. Az azon belül fejlesztésre fordítani kívánt 20 százalékos vállalásnak Magyarország már megfelel - tette hozzá.
Az Ukrajnával ápolt NATO-kapcsolatokkal összefüggő kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, Ukrajnában sorra születtek azok a politikai és törvényhozási döntések, amelyek tovább nehezítik a magyar nemzeti közösség életét Kárpátalján. A korábbi ígérgetés és fogadkozás dacára a helyzet nem a jó irányba halad. Mindaddig, amíg Ukrajnában a nemzetiségi jogok szisztematikus megsértése zajlik, addig Magyarország nem tud hozzájárulni a NATO-Ukrajna Bizottság ülésének miniszteri szintű megtartásához.
"Mi szolidárisak vagyunk a szövetséggel, azt várjuk, hogy a szövetségesek is szolidárisak legyenek velünk egy olyan kérdésben, ami rendkívül fontos" - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
