Igor Matovic szlovák miniszterelnök vasárnap este jelezte, hajlandó távozni a kormány éléről, de csak feltételekkel. Úgy menne, hogy azért maradna is: a miniszterelnöki bársonyszéket miniszterire cserélné és azt várja el, hogy a koalíció két demokratikus pártja, a jobbközép liberális SaS és a Zal’udi (az Emberekért) is áldozza fel néhány miniszterét.
Matovic igazából nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon, de a parlamenti és politikai matematika segítheti. A Szputnyik vakcina beszerzését övező botrány miatt a múlt héten végképp működésképtelenné vált az épp egy éve, a koronavírus-járvány miatt létrejött, kényszerű négypárti, "tűz-víz" koalíció, amely kezdettől döcögött. Matovic ugyanis koalíciós partnerei, illetve a kormány és a szlovák egészségügyi hatóság megkérdezése nélkül hozta tető alá – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével – az orosz oltóanyag megvásárlását, majd sajtókampányt is szervezett köréje.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. A populista kormányfő a jogállami normákra és demokratikus kormányzás alapszabályaira is fittyet hányó döntései miatt az elmúlt egy évben rendre szembekerült a két említett koalíciós partnerrel. A SaS-t vezető gazdasági miniszterrel, Richard Sulikkal hónapok óta nyílt háborúban állt, a járványkezelés minden hibáját rá próbálta hárítani. Eközben Matovic és pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) népszerűsége folyamatosan zuhant, míg a SaS-é ugyanilyen ütemben növekedett.
A szlovák kormányfő Közép-Európa Donald Trumpjaként viselkedik. A bukott amerikai elnökhöz hasonlóan kedveli a közösségi médiában való szereplést, megbotránkoztató bejegyzéseket tesz közzé, a koalíciós társakat, főképp Sulikot is rendre itt vádolta meg, illetve ugyancsak a Facebookon hozta nyilvánosságra képtelennél-képtelenebb ötleteit anélkül, hogy kabinetjével egyeztetett volna.
A pandémia és a politikai konjunktúra pedig akár ki is húzhatja Matovicot a gödörből. A tavaly tavaszi választást elveszítő volt miniszterelnök, Peter Pellegrini új szociáldemokrata pártja, a Hlas (Hang) az AKO ügynökség mérései szerint most 24,9 százalékkal megnyerné a választásokat, a SaS 14,3, míg Matovic OĽaNO-ja csak 13,1 százalékot szerezne. A Za l’udi viszont 4,7 százalékkal a bejutási küszöb alatt maradna, a másik populista, Matovic mellett kitartó párt, a Boris Kollár vezette Sme Rodina (Család vagyunk) is sokat rontva, 5,9 százalékon áll. A Medián felmérése némi eltérést mutat, de itt is Pellegrini pártja vezet 21,4 százalékkal. Náluk második még mindig az OLaNO 11,3, a SaS pedig harmadik 10,3 százalékkal. A Medián csak 5 százalékon méri a populista Sme Rodinát, a Za l’udit viszont ők is a küszöb alatt. Vagyis a négy koalíciós pártból három határozottan ellenérdekelt az előrehozott választásban és a SaS sem bízhat abban, hogy megnyeri a választást. Sulik az előző, Fico vezette kormány jobboldali pártjainak példáján okulva azzal is tisztában lehet, hogy minden bizonnyal elveszíti jobboldali szavazóinak jó részét, ha koalícióra lép a baloldali Pellegrinivel, aki a többség szemében még mindig nem tudott megszabadulni a korrupció gyanújától, a Fico melletti több éves kitartás bélyegétől.
Mindenesetre a SaS elutasította Matovic feltételeit és követeli távozását nemcsak a miniszterelnöki tisztségből, hanem a kormányból is. Sulik hétfő délután le is mondott, jelezve, ugyanezt várja Matovictól is. A megegyezésre szerdáig adtak haladékot a liberálisok, ellenkező esetben lemondanak a minisztereik, és távozik a párt a kormányból. A SaS nélkül viszont nincs parlamenti többsége Matovic pártjának.
Ha a lakosságon múlna, Matovicnak azonnal távoznia kellene. A felmérések szerint a legnagyobb lakossági bizalmatlanság épp az ő kormányával szemben mutatkozik: 83 százalék elégedetlen a kabinettel, 82 százalék menesztené Matovicot, s ráadásul úgy véli, hogy többé nem is szabadna betöltenie a kormányfői tisztséget.
