A több ezer éves tömeggyilkosságok helyszínén végzett eddigi antropológiai és genetikai elemzések olyan eseteket tártak fel, amelyek hátterében nagy valószínűséggel csata, csoport-hovatartozással kapcsolatos konfliktus, vagy vallási rituálék álltak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A mai Horvátország területén lévő Potocaniban talált 6200 éves tömegsírban nyugvó 41 embert azonban válogatás nélkül gyilkolták le – állapította meg a horvát, osztrák és amerikai szakemberekből álló kutatócsoport.
A PLOS One című folyóiratban publikált tanulmány szerint 38 áldozat csontmaradványaiból sikerült DNS-mintát venniük a kutatóknak. A genetikai és morfológiai elemzésekből kiderült, hogy a sír 21 férfi és 20 nő maradványait őrzi. Az áldozatok több mint fele 2 és 17 éves kor közötti volt, a felnőttek életkora pedig 18 és 50 év közötti, valamint volt egy felnőtt, akinek nem tudták pontosan megállapítani a korát.
A genetikai vizsgálat szerint noha néhány áldozat családi kapcsolatban állt egymással, például egy fiatalabb férfit két kislányával együtt öltek meg, az áldozatok többsége (70 százalék) nem állt rokoni kapcsolatban egymással és egyértelműen egy nagy pásztornép tagjai voltak.
Az áldozatok közös leszármazása azt jelzi, hogy a helyi populáció nagy és stabil volt, vagyis nem valószínű, hogy a mészárlás egy új, genetikailag nem rokon csoport érkezésével függött össze.
Noha a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet biztosan megmondani, hogy mi volt az oka a tömeggyilkosságnak, a szakemberek úgy vélik, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok és/vagy a helyi népesség jelentős megnövekedése állhatott a mészárlás hátterében.
A horvátországi Antropológiai Kutatóközpont, a Bécsi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói szerint további genetikai vizsgálatokra lesz szükség más őskori tömeggyilkosságok helyszínén annak meghatározására, hogy mennyire volt gyakori az ilyesfajta erőszak a régmúltban.
