A koronavírus-járvány első hulláma több, mint 6 millió munkahely megszűnéséhez vezetett az Európai Unióban, és az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalókat, valamint a fiatal nőket kétszer jobban sújtotta a munkanélküliség, mint a 2008-as pénzügyi válság idején - olvasható az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Eurofound ügynökség csütörtökön közzétett felmérésében.
Az elemzés szerint az EU-ban 5,7 millióval kevesebb embert foglalkoztattak 2020 tavaszára, mint 2019 végén, és ugyanebben az évben 6,3 millióval kevesebb embernek volt munkája a járvány előtt megjósolt foglalkoztatási trendnövekedéshez képest.
Az Eurofound tanulmánya szerint a távmunka, a rövidített munkaidőt biztosító rendszerek és egyéb állami támogatások hozzájárultak a munkahelyek védelméhez, de vélhetően több a gazdaságilag inaktív uniós állampolgár, mint amennyi a hivatalos tagállami munkanélküliségi statisztikákban szerepel.
2019 negyedik negyedévében az unióban élő 450 millió ember közül 201 millió rendelkezett munkahellyel. A 2020-as év tavaszát megelőző 12 hónapban az uniós foglalkoztatási ráta 2,4 százalékkal, a foglalkoztatottak heti munkaóraszáma közel egy órával csökkent.
A foglalkoztatási válság Franciaországot, Lengyelországot, Olaszországot és Görögországot sújtotta a legkeményebben. A fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező munkavállalók száma csökkent a legerőteljesebben, részben a munkaerő-toborzás leállása miatt.
A távmunka bevezetésével a nagyobb városokban élő jól képzett munkavállalók nagyobb valószínűséggel kerülték el az elbocsátásokat, mint az alacsonyabban képzett dolgozók. Ez a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződéséhez vezethet - hívta fel a figyelmet az uniós ügynökség.
