Karácsony Gergely főpolgármester szombaton ismertette az Otthon Budapesten című városfejlesztési tervet.
Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere azzal vezette fel a bemutatót, hogy időnként eljön az a pillanat, amikor valamennyien azt érezzük, hogy változtatni kell. Felvetette, hogy ez biztosan jó-e a pillanat-e a fejlesztésekre. Karácsony Gergely álláspontja szerint a járvány által okozott változások tükrében talán még aktuálisabbak most a fejlesztési kérdések. Elmondása szerint hisz abban, hogy ezt a járványt előbb-utóbb le fogjuk küzdeni, de a város akkor lesz az otthonunk, ha visszatérhetünk a normális életünkhöz. Úgy fogalmazott, hogy a humán tőkébe vagyis az emberbe kell befektetni, és a városban meghozott döntések fókuszában is az emberek állnak: az ő egészségük, jóllétük.
Úgy véli, mindig azt kell néznünk, hogy a többségnek jobb legyen. Szerinte a legtöbb nagyváros ugyanazokkal a problémákkal küzd, de Budapest a nagyvárosokhoz képest is nagyon jól helytállt a járványban. Azt még nem tudjuk, hogy a harmadik hullám milyen következményekkel jár.
Viszont Budapestnek van egy másik problémája. Ezt a magyar kormány önkormányzatokkal szembeni intézkedéseivel magyarázta. Az Egyesült Államok alelnökét, Kamala Harrist idézve elmondta, hogy a nagyvárosoknak az a dolguk, hogy építsenek, fejlesszenek, a kormányoknak ehhez kell biztosítaniuk a lehetőségeket. Az viszont nem cél Karácsony Gergely szerint, hogy Budapest belegebedjen a járványba, és ne tudjon felállni. Hozzátette, hogy nem abban érdekeltek, hogy Budapest többet kapjon, mint más, hanem hogy a főváros motorja legyen az ország gazdaságának.
Úgy véli, hogy a járvány után megváltozik az életünk. Szerinte a jövőben a járványt követően is többen dolgoznak majd otthonról, kevesebben közlekednek, kevesebb irodaházra lesz szükség, de lehet, több lakást kell építeni. Át kell gondolni a közterek viszonyát is, át kell gondolni a városokat.
Arról beszélt, hogy az a cél, hogy mindenki otthon érezze magát Budapesten.
Azt szeretné, ha megállna az a folyamat, miszerint csökkent Budapest, illetve az agglomeráció lakossága 1960 óta. Egyéb problémaként említette, hogy átlagosan egy hetet ülnek a dugóban a budapestiek, és közel négyezer baleset történik a városban évente, illetve a szálló por koncentrációja is elég magas. Úgy látja, ma már megfizethetetlenek az ingatlanárak, és egy átlagos budapestinek 25 évet kell dolgoznia egy fővárosi lakásért. Az önkormányzati lakásállomány azonban folyamatosan csökken.
Ahhoz, hogy Budapest megőrizze a versenyképességét, három pilléren nyugvó programot tesznek le:
Esélyteremtő Budapest
Zöld Budapest
Nyitott Budapest
Elmondása szerint 86 szociális bérlakást újított fel eddig a főváros. A tervek szerint 2027-ig 50 ezer új lakást építenenek. Barabás Richárd közbevetésére Újbudán az a gond, hogy túl sok az új lakás. Karácsony szerint a túlépítkezés is gond, de a megfizethető lakás hiánya is, ezért 2500 lakást terveznek biztosítani egy szociális lakásügynökségen keresztül a rászorulóknak.
A másik alapértékként a „zöld Budapestet” említette. Ez nem csak fákat jelent, több területet átsoroltak zöldövezetté. Szerinte házhoz megy a pofonért azzal, hogy a kerékpáros sávokat is nagyon fontosnak tartja. A pandémia még inkább felértékelte a közterületek jelentőségét, például úgy, hogy biztonságosan lehessen biciklizni a városban. Úgy véli, a kevesebb autó, több kerékpár nem a kerékpárosok, hanem a város érdeke. Megjegyezte, hogy Budapesten gyakorlatilag egy bringás forradalom van, ami szerinte nagyon jó hír a nem bringásoknak is. Arról beszélt, hogy a tervek szerint élettel, kultúrával, zölddel töltik meg a belvárost, mert az egész Budapestet szolgálná.
Közölte, hogy minden héten meghal egy ember Budapesten közlekedési balesetben, Karácsony szerint ezt a számot kellene nullára csökkenteni. Szerinte ha Oslo és Helsinki megcsinálta, akkor Budapest is képes rá, de ehhez kissé be kell lassítani a várost.
A szén-dioxid kibocsátást egész Budapesten 40 százalékra akarják csökkenteni 2030-ra. Emellett mivel Budapesten nagyon alacsony az egy főre jutó zöldterület négyzetmétere, ezt is növelnék.
Beszélt a nyitott kormányzásról, amelynek egyik lépése a tömeges fővárosi tesztelés volt. A részvételi költségvetést, illetve a lakosok önkormányzati döntéshozatalba beleszólása szerinte hatékonyabbá teszi a városvezetést. Cél az is, hogy minden ügyintézés digitálisan is történhessen.
A program egyik célterülete az Élhető belváros, ott van a legtöbb beavatkozni való. Egyik projektje ennek a Lánchíd-felújítás, amely 30 éve húzódik. Kulcsprojektként említette a rakpartok megújítását, hogy jobban hozzáférjenek a Dunához a lakosok, és egy kapcsolatot jelentsen a város és a folyó között. Lesz olyan hétvége, amikor a rakparton nem lesz autó.
Ezek korábban vasúti, vagy más funkciókat töltöttek be, Budapest ezeken a területeken tudna fejlődni elsősorban. A kis távolságok városa elv érvényesülhetne. Karácsony indoklása szerint ez a túlépítést csökkenthetné, és a zöldövezetek számát növelné. Példaként Rákosrendezőt említette, ahol lakónegyedeket lehetne felépíteni, óvodákkal, fejlesztésekkel. Azt mondta, ezek lehetőséget biztosítanának ahhoz, hogy elférjünk a városban, de a rozsdaövezetek, barnamezők fejlesztéséhez még forrást kell találni.
Indoklása szerint azért is kell most erről a programról beszélni, mert most dől el a követező hét év uniós forrásainak felhasználása. Úgy fogalmazott, hogy „csillagászati összegű pénz” érkezik Magyarországra: 7000 milliárd forint helyreállítási alapként, és 11 ezer milliárd forint fejlesztési forrásként. Azt kéri, hogy ezek a források ne egy elvesztegetett lehetőséget jelentsenek Budapestnek és Magyarországnak.
A főpolgármester az agglomerációs közlekedés javítása helyett inkább arra koncentrálna, hogy a városból kiköltözést megállítsák. Ehhez az önkormányzatok mellett az állam partnersége is szüksége.
