A német külügyi államminiszter szerint igen veszélyes, amikor a magyar kormány arra hivatkozik, hogy jogilag minden rendben volt a Klubrádió elhallgattatásánál. Roth emlékeztet arra, hogy a jogállamot általában nem egyetlen nagy csattanással döntik le, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét apránként számolják fel. És ami Magyarországon, valamint Lengyelországban történik, az szerves része egy olyan irányzatnak, ami láttán senki sem csukhatja be a szemét.
A szociáldemokrata politikus követeli, hogy az EU vessen be minden lehetséges eszközt. Így a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás mellett az új jogállami mechanizmust is. Csakhogy – jegyzi meg a konzervatív lap – az még évekig eltarthat, mert az Orbán-kormány jogot kapott arra, hogy az Európai Bíróságnál rákérdezzen a szabályozás jogszerűségére.
Sokkal hatásosabb volna, ha kizárnák a Fideszt a Néppártból. A most készülő új frakciószabályzat értelmében egy ilyen javaslatot már a képviselők 15 százaléka benyújthatna, ha legalább négy pártból állnak össze. A választás titkosan zajlana. De a módosítást kétharmaddal kellene jóváhagyni a jövő hónap elején.
A végső kimenetel azonban a nagy tagpártoktól, így elsősorban a CDU-CSU-tól függ. Ám az erősödő nyomás mindenesetre reménnyel tölti el a Klubrádiót. Hardy Mihály hírigazgató azt mondja, miután a Médiatanács szerint immár ők az egyetlen jelentkező a 92,9-es hullámhosszra, hogy visszakaphatják a frekvenciát. Merthogy a kormány rájött: ez az ügy számára több kárral jár, mint haszonnal.
Az újság megjegyzi, hogy a magyar hatóságok alighanem alábecsülték a bezárás visszhangját, miután az ország utolsó független rádiójáról van szó és az indoklás a Bizottság szerint is roppant kétséges. Hiszen a történtek miatt ismét felvetődik, hogy Magyarország mennyire jogállam még. Ez a kérdés igencsak élesen reflektorfénybe került a múlt év végén, amikor az EU pénzügyi csomagjáról tárgyaltak a legfőbb vezetők és a magyar, illetve lengyel kormány vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha létrejön a jogállami mechanizmus. A vége egy puha kompromisszum lett. De amint a legújabb példa mutatja, sok értelme nem volt, hiszen alig két hónap elteltével már megint napirenden van a magyar demokrácia állapota.
A luxemburgi külügyminiszter szerint nem elég, hogy a magyar és a lengyel vezetés nyíltan megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségét, de már utánzóik is vannak, például Szlovéniában. Asselborn kifejtette, hogy a jelenség olyan, mint a rákos szövet, ha elterjed, akkor az egész EU alapjait megrendítheti. Hiszen ha a tagok nem tartják magukat a jogállamhoz, akkor az unió nem kérheti számon 3. országokon a demokratikus elveket.
A politikus kitért arra, hogy a Navalnij-ügy csak rontott Brüsszel és Oroszország kapcsolatain, a viszony már 7 éve, a Krím elfoglalása óta válságos, de még mindig nem érte el a mélypontot. Sőt, Oroszország immár fenyegetést lát az európai értékekben. Egyébként pedig az ellenzéki politikust szabadon kell bocsátani, mert ezt sürgeti a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, amelynek orosz tagjai is vannak. Ily módon tehát Moszkva nem állíthatja, hogy a testület beleavatkozik az ország belügyeibe.
Ám mint mondta, a Kremlnek be kellene látnia, hogy szüksége van az EU-ra és viszont. Viszont a jelenlegi agresszív megnyilvánulások arra utalnak, hogy az orosz fél meglehetősen ideges. Mert aki biztos a dolgában, az nem vesz őrizetbe ezreket, akik csak a tiltakozásukat fejezik ki az utcákon.
Az újság is megszerezte az európai néppárti képviselőcsoport működésének módosítására kidolgozott javaslatot, de szintén úgy látja, hogy az csak megnehezíti a Fidesz kizárását. Pedig úgy tudni, hogy a berkeken belül a hangulat forrong, ám főként a CDU-CSU nem adja be a derekát. A vita a múlt év végén fölöttébb kiélesedett, mivel a magyar párt több héten át akadályozta a költségvetés, illetve a gazdasági mentőcsomag jóváhagyását, illetve mert Deutsch Tamás azzal vádolta meg Webert, a frakció vezetőjét, hogy az olyan módszereket alkalmaz, mint egykor a Gestapo, vagy a sztálini KGB.
A Fidesz belső ellenfelei azt akarják, hogy az ügy végre mozduljon el a holtpontról, a német kereszténypártok azonban húzzák az időt. Már decemberben megakadályozták, hogy titkos szavazás legyen a magyar tagpártról, mondván, hogy a CDU-nak nincs elnöke. Azóta lett, ám Laschet óvakodik elkötelezni magát. Miközben semmi jele, hogy Orbán változtatna irányvonalán, és tudjuk, mi történt a Klubrádióval.
Az EP-képviselőknek legkésőbb ma kell közölniük, ha módosítani akarnak a reformtervezeten, amelyből egyébként az derül ki, hogy a kizárásnál még inkább számít, hová állnak a nagy pártok, azon belül is főként a németek. A jelek szerint a CDU-CSU azt akarja, hogy a belső szavazati jog megvonását tekintsék egyenértékűnek a kizárással. Ez esetben a pártcsalád azt mondhatja az Európai Parlamentben, hogy képviselőinek összlétszáma maradt a régi, vagyis ugyanannyi pénzhez és megszólalási lehetőséghez jut, mint idáig. Mellesleg Weber helyettese egy belső rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy itt nem a Fideszről, hanem az értékekről és arról van szó, ki tartozhat a szövetséghez.
FAZ
A múlt év nagy részében erősen visszaesett Németország kereskedelme Európa középső és keleti felével, de novemberben megfordult az irányzat, főként Lengyelország, Magyarország és Csehország jóvoltából. Mind a három esetében erős az összefonódás, leginkább a német autógyárak beruházásai folytán. Ezt a Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke közölte, megjegyezve, hogy a szoros kapcsolat segít túljutni a koronaválságon, továbbá hozzájárul német munkahelyek megőrzéséhez.
Egyre inkább hallatják hangjukat odahaza a nyugatra szakad kelet-európaiak és ezzel beleszólnak a hazai erőviszonyokba, lassan megkerülhetetlen tényezők lesznek az anyaországokban. Utóbbiak vezetői gyakran nacionalisták, a kivándorlók többsége viszont elutasítja a korrupciót, ugyanakkor EU-barát. Elege van kormánya ultrakonzervatív és nacionalista politikájából. Itt többnyire fiatalokról van szó, akik liberálisabbak, ugyanakkor iskolázottabbak, mint az otthon maradt lakosság többsége, amely viszont gyakran közmunkát végez, illetve szociális juttatásban részesül.
A neves politológus, Ivan Krasztev szerint az emigránsok folyamatosan összehasonlítják az életet új helyükön, illetve ott, ahonnan származnak. És politizálnak, amikor hazatérnek, például a nyári szünetre. Köztük vannak olyanok, akik be is kapcsolódnak a közéletbe, ily módon átalakítják a politikai térképet. Ilyen Cseh Katalin, aki Montrealban született, de a Momentum EP-képviselőjeként abban bízik, hogy jövőre meg tudják buktatni az Orbán-kormányt.
A magyar miniszterelnök bizonyosan elvesztette a nagyvárosokat és a diaszpórát, viszont támaszkodhat a vidéki választási bázisra. Amelynek tagjai általában nem beszélnek idegen nyelvet, ugyanakkor vevők a hatalom által támogatott sajtó mondandójára, miszerint a jelentős európai településeken lidércnyomással érnek fel a tömeges migráció következményei.
De akik külföldön élnek, azok nem egytől egyig liberálisok. Jelentős részük munkás, aki az új helyen multikulti környezetben lakik és ezért nem kér a bevándorlókból – mutat rá Krasztev. Viszont mivel egyre többen távoznak külföldre, egy sor ország nagy előszeretettel nehezíti meg e réteg számára a szavazást. A magyarok például nyugaton csak a konzulátusokon voksolhatnak, míg a határon túli kisebbségek levélben. De mivel nincs ilyen kimutatás, nem lehet tudni, hogy a szavazatok miként oszlottak meg.
„Amit a francia felsőoktatási miniszter csinál, azzal olyan vezetők példáját követi, mint Orbán, vagy a brazil és a lengyel elnök, ezért Vidalnak le kell mondania!” Ezt tartalmazza az a nyílt levél, amelyet több mint 600 francia egyetemi tanár írt alá, miután a tárcavezető vizsgálatot rendelt el a felsőoktatási intézményekben, mondván, hogy ott egyre jobban terjed az iszlám baloldaliság, az pedig a terrorizmus kezére játszik. A politikus szerint az érintett körök a szélsőség szekerét tolják, amikor úgy állítják be, hogy a muzulmánok elnyomott kisebbségnek számítanak Franciaországban.
A másik fél szerint viszont itt az egész szakmát járatják le. Az egységes kiállás, amelyhez csatlakozott a közgazdász Piketty is, súlyos csapás Macronnak, aki azt hangoztatja, hogy a populizmus elleni küzdelem bástyája, ám most azzal vádolják, hogy jobbra tolódik, mert próbálja elhódítani Le Pen híveit.
A miniszter ugyanakkor visszautasítja a bírálatot, kiemelve, hogy különbséget kell tenni az igazi kutatás, illetve azok között, akik egy ideológiát szolgálnak, és bizonyos mozgalmakat igyekeznek segíteni. Így azt állítják, hogy a kisebbségek a fehér, macho és nyugati hegemónia áldozatai. Ám ezzel csupán az iszlám radikálisok ügyét segítik elő.
A vezércikk helyesli, hogy Biden harcolni kíván a demokráciáért, ám úgy véli, hogy ehhez új formákat kell találnia. Annál is inkább, mert a kérdés nagyon is időszerű, a jogállam hívei támadásnak vannak kitéve, Myanmartól Belaruszig. Az önkényurak megtanulták, miként legyenek úrrá a civil társadalmon, újságírókat, jogászokat, papokat, ellenzéki jelölteket börtönöznek be. Mindenkit, aki szemben áll uralmukkal.
Helyénvaló, hogy az USA szankciókat alkalmaz bizonyos országok és azok vezetői ellen. De ezek az intézkedések nem elég hatásosak és meglehetősen lassúak. Azaz élesebb eszközökre van szükség a visszavágáshoz. Egyben pedig segíteniük kell mindazokat, akik az utcákon tiltakoznak a tekintélyelvű rezsimek ellen. Például Oroszországban.
Az autokráciák sokszor abból élnek, hogy ellopják a közpénzeket, amint az Navalnij brilliánsan bizonyította a Putyin palotájáról készült videóval. A demokráciáknak élniük kell ezekkel a módszerekkel, műholdas felvételekkel, a mobiltelefonok koordinátái alapján, felhasználva a közösségi médiát. Be kell mutatniuk, hogy a despoták tolvajok és képmutatóak.
Ezen felül megfelelő kommunikációs csatornákkal bátorítaniuk kell a nyomorgatott polgárokat. Meg kell szigorítaniuk a törvényeket, hogy a diktátorok ne menekíthessék külföldre az eltulajdonított közvagyont. Az Egyesült Államoknak és a többi demokráciának új stratégiát kell kidolgoznia, hogy frontálisan menjen neki a zsarnokoknak, bárhol is éljenek azok.
Az amerikai lap kizártnak tartja, hogy egyhamar lesz bármi is a koronajárvány elleni védettséget igazoló okmányokból. Nem csak azért, mert ezeket a papírokat már hamisítják és darabonként 100 euróért árulják több déli tagállamban is. Hanem mert az EU-nak csupán pár hónapja maradt, hogy a nyári szünet előtt megállapodjon az egységes feltételekben, ami a döntéshozatal lassúságát ismerve szinte kizárt. Pedig ha sikerülne, akkor a turisták nem kényszerülnének karanténba, illetve nem kellene tőlük kenetet venni, hogy ne férjen hozzá kétség: be lettek oltva.
Ezért több kormány megy a maga feje után. Magyarországon elég bemutatni az oltási igazolványt, vagy az antigén teszt negatív eredményét, és máris el lehet kerülni a vesztegzárat. Csakhogy itt felmerül, hogy a gazdag államok jogtalan előnyben vannak, hiszen egy csomó oltóanyagot halmoztak fel, kiépítették a tesztelést, másutt viszont mindebből semmi sincs még, így az ottani emberek csak álmodhatnak a külföldi nyaralásból. Azaz az unió a diszkriminációt segíti, ha megköveteli az oltás igazolását.
Ugyanakkor sokat ront a kilátásokon, hogy világ csak akkor térhet vissza a megszokott kerékvágásba, ha az immunitás bizonyításáról világméretekben meg tudnak egyezni, tehát nem csupán az EU-n belül. Na, ez lesz aztán csak az igazán gigászi feladat!
