Hírek szerint az EU megelégelte, hogy Magyarország a füle botját nem mozgatja a Lex Soros ügyében hozott ítélet kapcsán, noha köteles volna végrehajtani az Európai Bíróság döntését. Három beavatott forrás is az közölte névtelenséget kérve, hogy a Bizottság ma jelenti be az újabb szerződésszegési eljárást, mivel az Orbán-kormány nem hajlandó módosítani a jogszabályon, amely arra kötelezi a civil szervezeteket, hogy bizonyos összeghatár felett jelentsék be, ha külföldi támogatást kapnak.
Az EUB tavalyi verdiktje kimondja, hogy a jogszabály diszkriminatív és igazságtalanul korlátozza mind az érintett NGO-kat, mind azokat, akik a határon túlról segítik őket. Sérül a személyes adatok védelme, valamint az egyesülési szabadság elve is. A magyar fél egyelőre nem válaszolt, amikor a hírügynökség megkereste a fejlemény miatt.
A nyomásgyakorlás részeként a menet ilyenkor az, hogy az unió levélben értesíti véleményéről a magyar vezetést és annak két hónapja van, hogy reagáljon. Ha ez idő alatt nem változik semmi sem, akkor a Bizottság kérheti az Európai Bíróságot, hogy vessen ki kemény pénzbüntetést Budapestre.
Orbán Viktor azonban visszautasítja, hogy megsértené a közös normákat, noha az unió szerint így áll a dolog a bíróságok, a média, a civil szervezetek és a tudományos-oktatási intézmények függetlensége, továbbá a bevándorlást szabályzó törvények kapcsán. Amikor a politikus a múlt szeptemberben interjút adott a Reutersnek, azt válaszolta a bírálatokra, hogy ő szabadságharcos.
A Visegrádi Csoport fennállásának 30. évfordulóján rendezett krakkói csúcstalálkozón az Európai Tanács elnöke méltatta a regionális együttműködés jelentőségét, de arról is beszélt, hogy a tömörülésnek tiszteletben kell tartania a demokratikus elveket. Michel szavai nyilvánvalóan Magyarországnak és Lengyelországnak szóltak, miután mindkettőt vonakodó tagállamként tartják számon és gyakran bírálják, mivel beleártják magukat az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségébe.
Orbán Viktor előzőleg azt hangoztatta a csúcstalálkozón, hogy a térség nemzetei védeni kívánják az uniót a külső veszélyekkel szemben, de nem kérnek abból, hogy Brüsszel birodalmat építsen, mert számukra fontos a nemzeti szuverenitás megóvása. A miniszterelnök egyébként később kétoldalú megbeszélést folytatott lengyel kollégájával.
Az eseményen a négyek azt sürgették, hogy gyorsítsák fel a vakcinák beszerzését minden megbízható forrásból, mert csakis az oltások révén lehet úrrá lenni a járványon és beindítani a gazdaságokat. Kiemelték, hogy itt nem számíthatnak geopolitikai szempontok, csak az, hogy a készítmények biztonságosak és hatékonyak legyenek. A jelentés hozzáteszi, hogy az unió tagjai közül idáig csupán Magyarország vett az orosz Szputnyik V-ből, be sem várva, amíg az európai hatóság engedélyezi annak használatát.
Michel azt közölte, hogy az EU vezetői a jövő héten tárgyalnak a termelés növeléséről, illetve az oltóanyag gyorsabb beadásáról. A szervezet közben bejelentette, hogy további 300 millió adagot vesz a Modernától és csaknem negyed milliárd eurót fordít a mutánstörzsek feltartóztatására. Előzőleg a Pfizer arról írt alá szerződést Brüsszellel, hogy további 200 millió adagnyi készítmény szállít.
Az észt hírszerzés szerint Oroszország arra játszik, hogy a koronajárvány meggyengíti a Nyugatot. A tallinni titkosszolgálat éves jelentése kiemeli, hogy Moszkva azt reméli: a Covid-19 hatására lazul a nyugati egység, ily módon az orosz hatalom nagyobb szerephez jut nemzetközi ügyekben, ugyanakkor hanyatlik a másik oldal befolyása. Kiindulópontja az, hogy a nyugati országok kénytelenek a hazai politikára összpontosítani, beleértve a gazdaság állapotát, ám ennélfogva feljöhetnek a populista és szélsőséges mozgalmak.
Az összefoglaló rámutat: a Kreml a maga részéről igyekszik felszítani a lángokat és ráerősíteni ezekre az irányzatokra. Ezért az orosz ügynökök az idén is megpróbálnak ellentéteket kelteni a nyugati társadalmakon belül, illetve azok között. Továbbá igyekeznek elmélyíteni a már meglévő törésvonalalak, pl. az EU-ban.
Céljuk egyben, hogy lejárassák a nyugati vakcinákat, mert akkor kedvezőbb megítélés alá esik majd a Szputnyik V, illetve Moszkva úgy állíthatja be, hogy a legelsők között kínált megoldást a fertőzésre. Saját készítményét már most is nagy erőkkel propagálja, a többi közt Magyarországon.
Az észt hírszerzési elemzők óvnak a kínai technológiától is, mert abban biztonsági fenyegetést látnak a világ többi részével szemben. Az 5G hálózat, a korszerű műholdas GPS-rendszer, a felhőszolgáltatások és mesterséges intelligencia mind-mind olyan terület, ahol Peking már vezető szerephez jutott, vagy az élre akar törni. Szándéka azonban egyértelműen az, hogy a világ tőle függjön ebben a vonatkozásban.
A szlovák kormány elvileg ma hozza meg döntését, Horvátország viszont már puhatolózó tárgyalásokat kezdett az orosz vakcina beszerzéséről. A horvát egészségügyi miniszter a zágrábi orosz nagykövettel folytatott megbeszélés után arra kérte a szakhatóságot, hogy ne várjon az EU-ra és fontolja meg a szer engedélyezését. Az EU-n belül orosz és kínai szert idáig egyedül csak Magyarország vett, amely amúgy is sokszor összeütközésbe kerül Brüsszellel.
A horvátok úgy gondolják, hogy kérik az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását, de nem okvetlenül várnak arra. A miniszter kijelentette, hogy most saját szakértőiknek kell adatokat be beszerezniük a Szputnyik V hatékonyságáról és biztonságáról, illetve az engedély feltételeiről. Szerinte a válasz napokon belül megszületik ezekben a kérdésekben. Arra hivatkozott, hogy minden országnak gondoskodnia kell polgárainak egészségéről, és nem baj az, ha nem az unión belül találják meg a megoldást, főként ha az EU késlekedik a szállításokkal.
