Az Európai Bizottság előző elnökét igencsak aggasztja, amit Magyarország és Lengyelország csinál a jogállam ügyében. Merthogy mindkettő hozzáállása igencsak megváltozott a belépés óta, noha itt az európai összefogás alapjáról van szó. Jean-Claude Juncker egyben arra is felhívta a figyelmet a lapnak adott interjúban, hogy a szabályok betartása egyúttal biztosíték a kis és közepes tagok számára. Hiszen ha nem érvényesülnek a normák, akkor onnantól kezdve szabad az út az erősebb joga, az ököljog előtt. Akkor pedig a kisebbek nem tárgyalhatnának egyenlő félként a nagyobb országokkal.
A politikus ugyanakkor azt mondja, hogy a keleti bővítés az ég adománya volt és Európa megragadta a kivételes lehetőséget a kelet-nyugati megbékélésre. Viszont szépen néznénk ki, ha elszalasztotta volna az alkalmat, hiszen akkor milyen határviszályokkal kellene jelenleg szembenézni! Megismételte, hogy annak idején rendszeresen „Helló, diktátorral!” – üdvözölte Orbán Viktort, aki ezt nem vette tőle rossz néven, legalábbis nem rohant el az első hídig, hogy a mélybe vesse magát miatta.
Az interjúalany úgy véli, hogy az EU nem tarthat egyenlő távolságot az USA-val, illetve Kínával szemben. Hiszen Amerika történelmi szövetséges, míg Peking egyszerre partner és versenytárs. Kitért arra, hogy Brüsszelnek nem szabad az erő pozíciójából tárgyalnia Afrikával, ugyanakkor az európai cégeknek befektetésekkel kell megelőzniük a kivándorlási hullámot. Ám az uniónak nem szabad átengednie a fekete kontinens a kínaiaknak, mint ahogy a Balkánt sem.
Juncker nem ért egyet azzal, hogy katasztrofális lenne az oltóanyag helyzet, ám hiba volt azt az illúziót kelteni, hogy mindenkit gyorsan be lehet majd oltani. Bár az ősz kezdetéig érkező szer elegendő a lakosság 70 százaléka számára. Viszont korábbi tisztségében maga is gyakran megélte, hogy a tagállamok Brüsszelre mutogattak, miközben ők maguk voltak sárosak. Az azonban nagyon helyes, hogy ezúttal a Bizottság biztosra akart menni, amikor a vakcinákról egyeztetett. A britek azonban hiába csinálnak úgy, mintha jobban állnának, miután kiléptek az unióból. Nem szabad elfelejteni például, hogy annak idején hány, de hány gyerek született súlyos testi károsodásokkal a Contergan nevű fogamzásgátló miatt, amelynek hátulütőit csak túl későn fedezték fel. Szóval jobb a szereket időben alaposan bevizsgálni, még ha ez több időt is vesz igénybe.
Hogy a tagállamok tavaly tavasszal leengedték a határsorompókat, azt Juncker súlyos hibának tartja, ami tartósan ártott az európai gondolatnak. Egyben mutatja, milyen törékeny az összefogás. Ezzel szemben nagyon jó, hogy megszületett a segélyalap, mert kiderült, hogy zsákutcába vezet, ha minden ország a saját pecsenyéjét sütögeti. Ám szó sincs ingyen ebédről. A kormányoknak és a pártoknak nem szabad saját hobbijaikra elkölteniük azt a pénzt, amit a 750 milliárd eurós alapból kapnak. A reformokkal a jövőt kell megcélozniuk. Ezért kell egyeztetniük a terveket Brüsszellel.
Putyin ugyan a nyáron kissé előreszaladt, amikor még a vizsgálatok vége előtt bejelentette, hogy kész az orosz vakcina, most viszont nem győzi kasszírozni a diplomáciai hozadékot, miután az országok sorban állnak a szerért. A Szputnyik V alighanem a legnagyobb orosz tudományos eredmény a szovjet idők óta. Főként, hogy a tekintélyes Lancet tudományos folyóirat megerősítette hatásosságát. Nagyjából ugyanolyan jó, mint amivel az amerikai és európai gyártók kirukkoltak, viszont kenterbe veri kínai riválisát. Úgy hogy az EU-tag Magyarország is vesz belőle.
Immár geopolitikai jelentőségre tett szert a verseny, hogy a kormányok hozzájussanak az oltóanyaghoz, mert igyekeznek mielőbb kikeveredni a korlátozások okozta súlyos gazdasági és társadalmi helyzetből. Ez pedig kedvező pozíciókhoz juttatja Moszkvát. Persze még nem lehet pontosan megmondani, hogy az orosz elnök pontosan milyen politikai előnyöket könyvelhet el, de országa máris image-javításra használja a vakcinát, miután kapott éppen eleget a választások manipulálásért és az ellenzék elleni fellépésért. Az állami tévé vastagon adja, hogy már hány országnak szállítanak a Szputnyikból.
Egy orosz szakértő szerint azonban a Nyugat részéről így is megmarad az ellenségesség a Kremllel szemben, az oroszok befolyása inkább olyan helyeken nőhet, mint Latin-Amerika. A szert már gyártják Indiában, Dél-Koreában és Brazíliában. A hazai kereslet azonban továbbra is csekély, mert a közvélemény nem bízik a hatóságokban. Mellesleg még mindig nem lehet tudni, hogy Putyin végül beoltatta-e magát.
De a készítmény előnyei közé tartozik, hogy nem kell mélyhűteni, tehát könnyebb szállítani és szétosztani még a melegebb égöv országaiban is. Egy kettős adag 20 dollárba kerül, vagyis lényegesen olcsóbb, mint a nyugati vetélytársak, leszámítva az AstraZeneca termékét, de annál hatékonyabb. Ugyanakkor az európai engedélyezést még hónapokig eltarthat. A Lancet főszerkesztője azt várja, hogy lesz belőle bőven, de nem egyhamar. A gyártásban mutatkozó szűk keresztmetszet miatt orosz részről úgy nyilatkoztak, hogy Európán belül májusig csak Magyarországnak tudnak szállítani.
Egyelőre nincs elég oltóanyag Európában, ezért a Bizottság súlyos válságot él át, pedig igazából sikereket tud felmutat, csak azokat e pillanatban elhomályosítják a kudarcok. Az azonban mindenképpen tény, hogy 2,3 milliárd adagot kötött le hat gyártónál a földrész 450 millió polgára számára, de ennyiből jut a szegény országok megsegítésére is.
Von der Leyent nem lehet kibillenteni nyugalmából, arcáról nem tűnik el a mosoly. Függetlenül attól, hogy Brüsszel túl lassan írta alá a vételi szerződéseket, noha közben pusztított a járvány. És mivel a szerek csak lassan érkeznek, több országban is vissza kellett fogni az oltási kampányt, így viszont tovább nő a halottak száma. Az EU végrehajtó testületének elnöke azonban változatlanul úgy gondolja, hogy jobb feltételeket tudtak kialkudni, mint a britek és az amerikaiak. Az ár alacsonyabb és az érintett cégek nem tudtak kibújni minden felelősség alól, ha netán bármi gond adódik. Célja az, hogy a nyár vége előtt beoltsák az európai lakosság 70 százalékát.
Jelenleg azonban a kontinens mindössze a 3 százalék felé közelít, míg az USA 10, Nagy-Britannia 15, Izrael pedig már 59 százaléknál tart. De az is tény, hogy ekkora feladattal a Bizottság idáig soha nem került szembe, nincs is meg hozzá a felkészültsége, hiszen az egészségügy nemzeti hatáskörbe tartozik. Továbbá hat hónapja még senki nem tudta, melyik szer lesz a nyerő. Viszont a közös beszerzés mellett szólt, hogy tavaly tavasszal például a németek és a franciák megtiltották a védőeszközök kivitelét.
A francia Európa-ügyi államtitkár úgy látja, ha nem közösen járnának el, akkor a tagok egymás elől kapkodnák el a készítményeket. Főleg, hogy a nacionalizmus azért továbbra is megnyilvánul. Pl. a keletiek részéről, akiknél nem folyik gyártás, ám azt gondolják, hogy az érintett nyugati országok a saját gyógyszerüzemeiket favorizálják. De a lényeg, hogy a 27-ek egységesek maradtak. Bár azért érződik soraikban feszültség, mivel a britek, amerikaiak és izraeliek jobban haladnak és a ragály sem csillapodik.
Ugyanakkor a Bizottság szigorúan titkosként kezeli a megállapodásokat és ez ideális bűnbakká teszi. Ráadásul ismét egyre több a beteg és új törzsek jelentkeznek.
Lecsaptak az osztrák határon át ingázó magyarok arra, hogy Burgenlandban ingyen lehet igénybe venni a koronatesztet, hiszen Magyarországon egyrészt nincs rá elég lehetőség, másrészt pedig drága. Főleg a tartomány északi részén jelentkeznek sokan a keleti szomszédságból. Ezért több ilyen központ is elért teljesítőképessége határára, Neusiedl am See térségében már nincs szabad időpont. De a hatóságok közben gondoskodtak az erősítésről.
A szolgáltatást azok vehetik igénybe, akik bejelentkeztek az osztrák társadalombiztosításnál, illetve van elektronikus egészségügyi kártyájuk. Osztrák részről úgy gondolják: a nagy igény a magyar állapotok miatt jelentkezik.
