Katarban decemberben kellett volna megrendezni a 2020-as labdarúgó-klubvilágbajnokságot, ám azt a koronavírus-járvány miatt januárra halasztották. A rendhagyó módon csak hat részvevős torna csütörtökön veszi kezdetét a mexikói UANL és a dél-koreai Ulszan Hyundai elődöntőbe jutásért kiírt mérkőzésével.
A klubvilágbajnokságon a hat kontinens legrangosabb klubsorozatának győztese, valamint a házigazda szerepel, ugyanakkor a mostani viadalon a szokottnál eggyel kevesebb mérkőzést rendeznek, mivel Óceánia képviseletében az Auckland City az új-zélandi karanténszabályok visszalépett – így a házigazdaként résztevő al-Duhail elleni selejtező elmaradt. A hét találkozót az Ahmed bin Ali Stadionban és az Education City Stadionban játsszák le, mindkettő a jövő évi világbajnokság egyik helyszíne.
A klubvilágbajnokság két nagy esélyese, a Bajnokok Ligája-győztes Bayern München és a Libertadores Kupa-címvédő Palmeiras kiemeltként csak a vasárnapi és hétfői elődöntőben lép pályára a tornán, amely nagy reformok előtt áll.
Ennek hátterében elsősorban pénzügyi megfontolások állhatnak, ugyanakkor az sem mellékes, hogy elmúlt években nyomasztó az európai résztvevők fölénye: az előző hét kiírást egyaránt a BL-győztes nyerte, ahogy az elmúlt 13 alkalomból 12-szer.
A klub-vb 2005-ben váltotta fel a klub világkupát, amelyen kizárólag Európa és Dél-Amerika legjobb együttese csapott össze. A megváltozott rendszer ellenére továbbra is kizárólag Dél-Amerikából és Európából került ki a győztes, olyan is csak négyszer - 2010-ben, 2013-ban, 2016-ban és 2018-ban - fordult elő a kongói Mazembe, a marokkói Raja Casablanca, a japán Kashima Antlers és az egyesült arab emírségekbeli al-Ain révén, hogy más kontinenst képviselő csapat került fináléba.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ismét a sorozat megreformálása mellett döntött, amely átveszi a megszűnő Konföderációs Kupa helyét, és az eddigi éves rendezés helyett négyévente, a világbajnokságok előtti évben rendeznék meg, a vb-k főpróbájaként. A 24 csapatos tornán Európát nyolc együttes: a Bajnokok Ligája és az Európa-liga legutóbbi négy, a klubvilágbajnokságot megelőző kiírásának győztese fogja képviselni. Címvédés esetén pedig ranglista alapján dől el, mely csapatokkal töltik fel a fennmaradó helyeket. Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából egyaránt három, míg a Dél-Amerikából hat csapat kvalifikálja magát a tornára.
A klubvilágbajnokság reformja nagy felháborodást keltett az európai sztárcsapatok körében, ugyanis a nyári torna meggátolná a játékosok megfelelő regenerálódását a fárasztó szezont követően. Az első 24 résztvevős viadalnak idén nyáron Kína adott volna otthont, azonban az elhalasztott Európa-bajnokság és az olimpia miatt erre 2021-ben erre nem kerülhet sor, az új időpontról pedig még nem született döntés.
Az új formátum minden bizonnyal annak apropóján született meg, hogy 2018-ben egy befektetőcsoport 25 milliárd dolláros ajánlatot tett a klubvilágbajnokság megvásárlására – írta meg a The New York Times című amerikai lap. Ez az üzlet nem köttetett meg, ugyanakkor valamilyen formában egyezség születhetett.
Már csak azért is, mert az új formátum jóval nagyobb pénzdíjat biztosítana a résztvevők számára. Míg legutóbb a győztes 5 millió dollárt tehetett zsebre, addig a jövőben a részvételért járna 40-50 millió. A Financial Times című brit nemzetközi, gazdasággal és pénzüggyel foglalkozó napilap szerint a japán Softbank nevű konzorcium és szaúdi pénzemberek állnak a támogatás mögött. A befektetők 25 milliárdos ajánlatának részét képezte egy jelenleg még nem létező sorozat létrehozása is, amely az európai Nemzetek Ligája mintájára egy hasonló világtorna lenne – ennek létrejöttéről azonban azóta nincsenek hitelt érdemlő információk.
