A német kormányfő kedden a Világgazdasági Fórum (WEF) úgynevezett éves konferenciáján - amelyet a koronavírus-világjárvány miatt nem a svájci Davosban, hanem online rendeztek meg - Hszi Csin-ping kínai elnök előző nap ismertetett gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett. Elmondta, egyetért Hszi Csin-pinggel abban is, hogy el kell kerülni hatalmi tömbök kialakulását, például azt, hogy a Kína és az Egyesült Államok mögött felsorakozó országcsoportok szembenállása jellemezze a nemzetközi kapcsolatokat.
Ugyanakkor tisztázni kell, hogy az egymástól eltérő társadalmi modell alapján működő országok kapcsolatában mit jelent a beavatkozás egymás ügyeibe, és mit jelent "a kiállás az alapvető és oszthatatlan jogok mellett".
A multilateralizmushoz a traszparencia, az átláthatóság is hozzátartozik. Átláthatóvá kell tenni, mi történik egy országban, hogy felmérhető legyen, vajon szabályokon alapuló kereskedelemről, vagy jogtalan előnyszerzésről van-e szó - fejtette ki Angela Merkel. Ez a transzparencia "nagyon őszintén szólva talán nem volt kielégítő" a koronavírus-világjárvány legelső szakaszában, amikor a járvány kínai kirobbanásával kapcsolatos információk megismerhetősége volt a kérdés - tette hozzá a német kancellár.
Ugyanakkor nem a félresikerült ügyeket kell felemlegetni, hanem a tanulságokat kell levonni. Ezért helyes, hogy az ENSZ nemzetközi közegészségügyi ügynöksége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége vizsgálatot folytat Kínában - mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta: az is a világjárvány tanulságai közé tartozik, hogy meg kell erősíteni a WHO-t, ezért "nagyon jó üzenet", hogy az Egyesült Államok az új elnök, Joe Biden vezetésével visszatér a szervezetbe.
A járvány azt is megmutatja, hogy az együttműködés helyett a "bezárkózásra" épülő megközelítés nem segít hozzá a gondok megoldásához. A legnagyobb veszély éppen az, hogy a legfejlettebb ipari országok csak saját magukra összpontosítanak, és elhanyagolják a kevésbé fejlett országokat.
Ezért Németországnak és az egész Európai Uniónak nagyobb erőforrásokat kell koncentrálnia a nemzetközi fejlesztési együttműködésre. Mindenekelőtt gondoskodni kell az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyagok méltányos elosztásáról. Ez annak is előnyös, aki a támogatást biztosítja, mert a nagy bajban nyújtott segítség - a vírus elleni oltás és a közreműködés a járvány utáni gazdasági helyreállításban - megerősíti a kapcsolatokat, "jó emléket" hagy maga után, "ragaszkodást" vált ki és lehetőséget teremt "új szövetségekre".
Angela Merkel a járvány legfontosabb tanulságai közé sorolta azt is, hogy felül kell vizsgálni a határokon, földrészeken átnyúló szállítási hálózatok és több további nagy rendszer, köztük az egészségügy működését, mert ezek a rendszerek nem rendelkeznek kellő "pufferrel", tartalékkal ahhoz, hogy hirtelen keletkező súlyos válságok idején is megbízhatóan működjenek. Az állatvilágból érkező SARS-CoV-2 okozta járványnak ugyancsak fontos tanulsága, hogy fokozni kell a természeti környezet védelmét és az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítéseket - fejtette ki a német kancellár.
A németországi tapasztalatokról a többi között elmondta, hogy az állami intézményrendszer túlságosan lassan és bürokratikusan működik, és a társadalom egészét tekintve messze nem megfelelő a digitalizáció vívmányainak elterjedtsége, ami az oktatási rendszertől az egészségügyig számos területen világossá vált. Azonban nagyban lehetett építeni a polgárok felelős magatartására és a társadalmi összefogásra, és az ország szilárd pénzügyi helyzete is jó alapot biztosított a járvány és a nyomában keletkezett gazdasági válság kezeléséhez - mondta Angela Merkel.
