Az Eurostat összegzése szerint Európai Unió 27 tagállamából 25-nek vannak 2010-től nettó kereseti adatai. Ez alapján a magyar nettó keresetek értéke 9097 euró volt 2019-ben, ami 2010-hez képest 45 százalékos gyarapodás. Ennél gyorsabban 6 tagállamban nőttek a nettó keresetek (például Romániában 96, Bulgáriában 88, Lettországban és Észtországban 83 illetve 84, míg Lengyelországban is 50 százalékkal). A hazai nettó átlagkereset az osztrák 28 százalékát érte el, ugyanakkor ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 tagállamból a 22. helyre kerüljünk 2019-re. Előttünk Litvánia, Lettország, Horvátország, Szlovákia, míg mögöttünk Románia és Bulgária áll - sorolta a GKI.
A KSH adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer forintról 244,6 ezer forintra, 84,5 százalékkal nőtt. Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A 20 megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, 8-ban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe).
Az Eurostat adatbázisából az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulása is kigyűjthető. Ez alapján látható, hogy a hazai átlagos (euróban mért) nettó keresetemelkedés (45 százalék) mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára. Az átlagkereset felét elérők esetében a növekedési ütem 2010-hez képest csak 31,6 százalék volt, az átlagkereset 2/3-át keresők esetében 38,2 százalék, míg az átlagkereset 1,67-szeresét elérőknél 65,6 százalék volt a növekedés 2010 és 2019 között. Vagyis az adórendszer változásai a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe.
Népszava
