Újabb, és az eddigieknél sokkal pusztítóbb járványhullámmal fenyeget az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) B.1.1.7 jelzésű, brit változata Németországban – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben.
A kancellár rendkívüli nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az először Nagy-Britanniában azonosított mutáció már megjelent Németországban, és nem lehet eltüntetni, ezért csak védekezni lehet ellene.
Mint mondta, minden eszközzel lassítani kell az eddigieknél hatszor-nyolcszor fertőzőképesebb vírusváltozat terjedését. Ezért hosszabbították és szigorították meg a járványügyi korlátozásokat, amelyek az új fertőzések és az intenzív kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek számának csökkenése alapján igen eredményesek.
Van még ugyan némi idő megakadályozni, hogy a brit vírusváltozat legyen a meghatározó a különböző mutációk sorában, de nem szabad késlekedni, és az egész EU-ban egységesen kell védekezni.
– Ez lesz a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs egyik fő témája – ismertette a német kancellár, kiemelve, hogy a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsban első alkalommal tárgyalnak a SARS-CoV-2 mutációiról, és a cél egyelőre a konzultáció, nem a döntéshozatal.
Az EU-s társországokban kifejtett járványügyi erőfeszítésekkel kapcsolatban arról is szólt, hogy Németország közvetlen szomszédságában szinte mindenütt hasonló, és igen szigorú korlátozások érvényesek, az viszont biztos, hogy a nem EU-tag Svájccal külön tárgyalni kell majd, és a leginkább Angliában terjedő B.1.1.7 miatt továbbra is erősen korlátozni kell az EU és a közösségből kivált Egyesült Királyság közötti személyforgalmat.
Hozzátette: amennyiben bármely szomszédos vagy más közeli ország vonatkozásában nagyon széttartó a védekezés – például minden üzlet nyitva tart, miközben Németországban minden zárva van – legvégső esetben akár a határok lezárására is szükség lehet. Kiemelte, hogy jó együttműködésre, a védekezés összehangolására számít, de így sem lehet kizárni a határigazgatási szigorítások lehetőségét.
A kancellár egyebek között az oltási kampányról is szólt, kiemelve: kormányának az a célja, hogy Németországban az idén véget érjen a járvány, ezért arra törekednek, hogy legkésőbb nyár végéig a bő 83 milliós lakosság minden tagjának felkínálhassák az oltás lehetőségét. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy Németország támogatást biztosít Oroszországnak a SARS-CoV-2 ellen Oroszországban kifejlesztett Szputnyik V oltás EU-s engedélyeztetéséhez. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a témában folytatott megbeszélésén kiemelte, hogy a világjárvány közepette a pillanatnyilag nagy politikai nézeteltérések mellett is van lehetőség a humanitárius együttműködésre.
A német kormány így a vakcinákért felelős szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (Paul Ehrlich Institut, Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel - PEI) révén kész támogatást nyújtani ahhoz, hogy az orosz fél megszerezze az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét a Szputnyik V EU-s forgalmazására.
– Ha az EMA engedélyezi ezt az oltóanyagot, akkor a közös gyártásról vagy a vakcina használatáról is beszélhetünk – mondta Angela Merkel, rámutatva, hogy Oroszország a napokban az EMA-hoz fordult a Szputnyik V engedélyeztetési eljárásának megindítása ügyében.
Németországban a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtöki adatai szerint az utóbbi 24 órában 20 398 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem ötezerrel kevesebb az egy héttel korábbi 25 164-nél. A SARS-CoV-2 okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 1013 halálesetet regisztráltak. Ez ugyancsak jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 1244-hez viszonyítva. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 088 400 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t, a járvány halálos áldozatainak száma pedig 49 783-ra emelkedett. A Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) csütörtöki összesítése szerint egy nap alatt 49-cel, 4787-re csökkent. Gépi lélegeztetésre 57 százalék – 2725 beteg – szorul. A DIVI kimutatása szerint országszerte 27 071 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 4235 ágy szabad.
