A hideg, de verőfényes időben megtartott beiktatási ceremónián elsőként Sonia Sotomayor, a legfelsőbb bíróság első spanyol ajkú nő tagja eskette föl Kamala Harrist, az első nő alelnököt, majd John Roberts, a testület elnöke Joe Bident. A hatalmas családi Bibliát Jill Biden tartotta az új elnök keze alá, majd a katonazenekar először játszotta el tiszteletére az elnöki indulót.
Mintegy húszperces, emelkedett hangú beszédében Joe Biden többször visszakanyarodott a nemzeti egység gondolatához. Megbékélést és összefogást hirdetett anélkül, hogy egyszer is kiejtette volna távol maradó elődjének nevét. Azt mondta az amerikaiaknak, hogy ők nagy nemzet és jó emberek. Bár sok mindent újra kell építeni, be kell gyógyítani, az ország le fogja győzni a halálos vírust, a gazdasági válságot és a jobboldali szélsőséget. A külvilágnak azt üzente, hogy Amerikát ismét a jó erejévé kívánja tenni.
Nemcsak ő, de gyakorlatilag minden megszólaló megemlítette a két héttel korábban ugyanazon a helyszínen, a Capitoliumnál tomboló erőszakot. A szélsőséges csoportok fogadkozásai ellenére az ünnepséget semmi sem zavarta meg – igaz, nem is nagyon lehetett volna, mivel a Nemzeti Gárda 25 ezer tagja állt készenlétben.
Joe Biden a nemzet megbékítésén, az összefogáson, a jobboldali szélsőség visszaszorításán kívül nem hirdetett programot, nem fogalmazott meg konkrét politikai, gazdasági vagy tudományos célokat. Nyilvánvalóvá tette, hogy úgy akar bevonulni a történelembe, mint aki begyógyította a nemzet sebeit és visszatérítette az Egyesült Államokat arra az útra, amelyről átmenetileg letérítették. A beszédet a járvány áldozataira emlékezve rövid, néma imával is megszakította.
A tribünön Biden család tagjai mellett ott volt Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama volt elnök, az eddigi alelnök, Mike Pence és gyakorlatilag valamennyi jelentős republikánus vezető. A 96 esztendős Jimmy Carter az egyetlen élő volt elnök, aki kora miatt nem lehetett jelen a történelmi eseményen.
A ceremóniát közösen vezette a demokrata párti Amy Klobuchar és a republikánus Roy Blunt szenátor. Lady Gaga - magához képest visszafogottan, látványos piros szoknyában, kabátján hatalmas békegalamb-brossal - énekelte el az amerikai himnuszt. Jennifer Lopez két tradicionális hazafias dalt adott elő – beleszőve egy mindenkinek szabadságot és igazságot sürgető spanyol nyelvű felszólítást is. Garth Brooks rock- és countryénekes a Csodás kegyelem kezdetű keresztény himnusszal, a még csak 20-as évei elején járó fekete költőnő, Amanda Gorman pedig a nemzet egységéről szóló saját versével lépett föl.
Joe Biden 32 éve, 1988-ban indult először az elnökségért, de a lehetőség már négy évvel korábban is felmerült. Akkor az amerikai történelem egyik legfiatalabb elnöke lehetett volna – így viszont 78 esztendősen a legidősebb lett, aki első mandátumát kezdi. Amint kedden búcsút vett Delaware államtól, a Nemzeti Gárda fiáról, a 2015-ben elhunyt Joseph „Beau” Bidenről elnevezett épületénél rendezett ünnepségen kétszer is megeredtek a könnyei. Azt mondta, nem neki kéne itt állnia, igazából Beau elnöki beiktatására kellene készülnie.
Washingtonban a Biden-házaspár, valamint Kamala Harris és férje, a hivatalosan a „second gentleman” megnevezést kapó Douglas Emhoff kedden este gyászszertartáson vett részt a járvány 400 ezer amerikai halálos áldozata emlékére.
Donald Trump a régi hagyománynak megfelelően utódjának címzett levelet hagyott hátra a Fehér Házban. Egyébként nem kereste vele a kapcsolatot és annak beiktatása előtt néhány órával elhagyta a rezidenciát. Helikopterrel a közeli Andrews légitámaszpontra repült, ahol rövid ünnepségen búcsúztatták, mielőtt tovább indult volna Floridába. Összesen talán ha kétszáz ember gyűlt össze az eseményre, amelyről távol maradt Pence alelnök és a Republikánus Párt többi vezető politikusa. Rövid, szabadon elmondott beszédben Trump saját eredményeit méltatta. Azzal biztatta az amerikaiakat, hogy le fogják győzni a járványt, sőt, a vakcináknak köszönhetően „a számok rakétaként fognak kilőni, lefelé”.
Miniszterek nélkül kezdődik a kormányzás
Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei után még egy furcsaság: a modern amerikai elnökök közül Joe Biden lesz az első, aki formálisan kinevezett miniszterek nélkül lesz kénytelen megkezdeni négyéves mandátumát. A korábbi szokás szerint a szenátus még az elnök beiktatása előtt meghallgatott – és jóváhagyott – legalább néhány jelöltet, hogy az új adminisztráció mielőbb munkához kezdhessen. Az eddig republikánus többségű felsőház azonban nem bizonyult előzékenynek és csak a szerdai hatalomváltás előtti napon kezdett hozzá a meghallgatásokhoz. Igaz, akkor egyszerre öt, a nemzetbiztonság szempontjából kulcsfontosságú poszt jelöltjei kaptak lehetőséget: a külügy-, a védelmi, a pénzügy- és a belbiztonsági tárca jövendő vezetői, továbbá a leendő Nemzeti Hírszerzési Igazgató. Máskor külön-külön mindegyiket komoly érdeklődés kíséri, idén azonban minden más, a bizottsági meghallgatásokat eltakarta Donald Trump árnyéka.
Pedig volt érdekesség jócskán. Antony Blinken külügyminiszter-jelölt például egyetértett a távozó kormányzattal abban, hogy az összes nemzetállam közül Kína a legnagyobb kihívás és Trump jól tette, amikor a korábbinál keményebb hangot ütött meg Pekinggel. Ugyanakkor az amerikai pozíciót szerinte erősíti, ha Washington a szövetségeseivel együtt tud fellépni. (Az utóbbi megjegyzés aligha jelent jót a Huaweit és a Fudan Egyetemet tárt karokkal fogadó magyar kormánynak.)
A védelmi miniszter posztjára jelölt Lloyd Austin szerint Kína gyorsan növekvő katonai probléma, a leendő hírszerzési igazgató Avril Haines pedig ki is mondta, hogy a korábbi Obama-Biden adminisztrációénál jóval agresszívebb fellépést tart szükségesnek, mert Kína „kihívást jelent biztonságunkra, jólétünkre és egy sor kérdésben képviselt értékeinkre nézve”. A pénzügyminiszternek jelölt Janet Yellen sem szeretné enyhíteni a Kínával szembeni hozzáállást, mert Peking az olcsó dömpingárukkal, jogi akadályokkal és saját vállalatainak adott szubvenciókkal alávág az amerikai cégeknek.
A meghallgatásokon kiderült, hogy az Egyesült Államok csak akkor lesz hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz Iránnal, ha az gesztusokkal bizonyítja jóindulatát. Blinken megerősítette, hogy az új kormányzat sem fogja eltűrni, hogy Irán atomfegyverhez vagy akár csak annak közelébe jusson. Másrészt a bejövő adminisztráció is Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának és ott hagyja a Trump által oda átvitt amerikai nagykövetséget. A külügyminiszter-jelöltön kívül Austin is dicsérte a Trump-kormányzatot, amiért sikeresen közvetített Izrael és több arab ország kapcsolatainak rendezése ügyében.
Más ügyekben viszont szaktani fognak az eddigi gyakorlattal Austin például fel kívánja oldani a transzneműek szolgálati tilalmát a fegyveres erőknél, míg Blinken nagykövetet fog kinevezni az LMBTQ jogok védelmére a világban. A meghallgatások a következő napokban folytatódnak és Biden elnöknek várhatóan hamarosan már miniszterei is lesznek.
