A kiállítás részletes forgatókönyve elkészült, nemzetközi akadémiai tanácsadó testületünk tagjai ezt áttekintik, hogy kritikai javaslataikat megtehessék. Ezzel egyidőben dolgozunk már a belsőépítészeti kiviteli terveken és a multimédiás tartalmakon is. Mindez körülbelül még egy-másfél évet fog igénybe venni – nyilatkozta lapunknak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Sorsok Házáról.
A fideszes kormány 2013 szeptemberében jelentette be, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén új központot hoznak létre a vészkorszak áldozatainak emlékére. A megnyitó időpontját eredetileg 2014. április 16-ára, a holokauszt magyarországi emléknapjára tervezték.
Azon senki nem csodálkozott, hogy az irreálisan rövid határidőt nem sikerült tartani. A projektben akkor résztvevő Gerő András történész úgy vélte, hogy a kormány „idióta határidőt” szabott. Azonban az emlékezetpolitikai nézetkülönbségek és a témafelelős Schmidt Mária személye körüli konfliktusok miatt a zűrzavar egyre csak nőtt. A kormány elvileg ragaszkodott ahhoz, hogy a Sorsok Házát csak akkor szabad megnyitni, ha a zsidó szervezetekkel konszenzusra jutnak, de az évekig húzódó terméketlen vitát látva Lázár János, az akkori kancelláriaminiszter már azt is felvetette, hogy – amennyiben nincs megegyezés – egyéb funkciót keresnek az épületkomplexumnak.
A kormány végül más megoldást választott. Lázár utódja, Gulyás Gergely 2018 szeptemberében bejelentette, hogy a kormány az EMIH tulajdonába és fenntartásába adja az elkészült, de évek óta üresen álló intézményt. (A Sorsok Házáról szóló akkori kormányhatározat egyik mondata szerint az EMIH csak a kiállítás elkészülte után veheti tulajdonba az ingatlant.) Gulyás azt is közölte, hogy a kormány szándéka szerint 2019-ben átadják a Sorsok Házát.
Csakhogy 2019 márciusában Köves Slomó már arról beszélt a Népszavának, „nehezen tudja elképzelni”, hogy abban az évben megnyílik az emlékközpont. Nem is nyílt meg: sem 2019-ben, sem 2020-ban. Az EMIH vezető rabbija tavaly ősszel a HVG-nek elmondta, hogy a választásra (tehát 2022 tavaszára) meglesz a Sorsok Háza. Ha a lapunknak most adott nyilatkozatában említett „egy-másfél évből” a másfél év válik valóra, akkor viszont a választásra sem lesz meg.
„Az elmúlt 30 évben egyre több szó esik a vészkorszakról a nyilvánosságban, ugyanakkor a téma társadalmi elutasítottsága növekedést mutat, a magyarok közel 20 százaléka a holokausztot tagadó nézeteket vall. Ezen változtatni kell, és úgy látom, ebben konszenzus van” – hangsúlyozta a külföldön tartózkodó Köves Slomó, aki írásban válaszolt kérdéseinkre. Meggyőződése, hogy hiteles történelmi kontextusba ágyazva a korszak emberi dilemmáit, a létezés nagy kérdéseit feszegető témákat személyes történeteken keresztül bemutatva lehet a társadalom szélesebb rétegeit megszólítani. A kiállítás – idézzük a rabbit – a legmodernebb múzeumtechnológiai megoldásokkal és friss nyelvezettel igyekszik majd felkelteni a látogatók érdeklődését, gondolatébresztő élménnyé, maradandó emlékké tenni a látogatást.
„2019 elején kezdtünk el az állandó kiállítás koncepcióján dolgozni. Elismert hazai és külföldi történészeket, holokauszt-muzeológusokat vontunk be, és a világ egyik legismertebb múzeumfejlesztő társaságát sikerült megnyerni az ügynek” – folytatta Köves Slomó, hozzátéve: a washingtoni székhelyű Gallagher and Associates referenciái kiválóak és korábban számos más holokausztmúzeum tervezésében is részt vett. Mindeközben – jegyezte meg – „közel 150 magyar túlélővel és embermentővel készítettünk interjút Magyarországon, Izraelben, Franciaországban és az USA-ban”.
A Sorsok Háza létrehozására eddig mintegy 7,5 milliárd forintot fordított a kormány. Kérdésünkre, hogy mennyibe kerül az üresen álló épületegyüttes fenntartása, Köves Slomó nem tért ki válaszában. A Hír Tv 2017 végén arról számolt be, hogy évi 82 millió forintot költenek állagmegóvásra. Feltételezhetjük, hogy ez az összeg az elmúlt évek során nem lett kevesebb.
