Mostanában válnak ismertté a koronavírus-fertőzés hosszútávú hatásai, hiszen már a második hullámban is sokan felépültek, de bizonyos tüneteik még mindig jelen vannak. Ezekkel egyre több kutatás is foglalkozik. Már júliusban megjelent a JAMA című szaklapban egy kisebb olasz tanulmány, amely szerint a kórházban kezelt és meggyógyult betegek 87 százalékának még két hónap múlva is volt legalább egy tünete.
A Center for Disease Control and Prevention (CDC) nevű, amerikai szervezet júliusban a nem kórházban kezelt koronavírusos betegek 35 százalékáról állapította meg, hogy két-három hét múlva sem állt vissza teljesen az egészségük. A CDC novemberben tovább frissítette a tudástárát, és kutatásait kiterjesztette hosszútávú hatások megfigyelésére.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus a tüdőn kívül is számos szerv munkájára hatással van, a fertőzés többféle módon érintheti a szervezetet. Miközben a legtöbb beteg felépülése után vissza tud térni a normál életviteléhez és egészségi állapotához, néhányan hetekkel, sőt hónapokkal később is küzdenek bizonyos nehézségekkel. Ez még azokkal is előfordulhat, akik egyébként enyhe tünetekkel estek át a betegség akut szakaszán.
A CDC szerint a leggyakoribb hosszútávú tünetek: a kimerültség, a légszomj, a köhögés,
az ízületi fájdalom, a mellkasi fájdalom. Ritkábban előfordulnak koncentrációs nehézségek, depresszió, izomfájdalom, fejfájás, fel-felszökő láz, erős szívdobogás érzés.
„Mára az is kiderült, hogy a koronavírus bizonyos esetekben komolyabb szövődményekkel is járhat, igaz, szerencsére csak ritkábban. Előfordulhat azonban, hogy tüdőfunkciós probléma, akut vesebetegség, alvászavarok, komoly hangulatzavarok jelentkeznek, a szív- és érrendszert pedig leginkább a szívizom-gyulladás fenyegeti. Hogy ez milyen arányban fordul elő, még nem tudni, ezt folyamatosan elemeznie és értékelnie kell a kutatóknak – mondta Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. Mindenképpen komolyan kell venni, ha valaki a fertőzés akut szakaszában vagy akár hetekkel, hónapokkal később nem múló kimerültséget, légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat tapasztal, ödémák jelennek meg a testén – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
A tudósok szerint a Covid-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül szívizom-gyulladást okozhat és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív-, érrendszeri betegségek állapotát. A szívbetegeknek, illetve azoknak, akiknek nem múlnak a tüneteik, ajánlott koronavírus-fertőzés utáni kivizsgálásra menniük. Ez hasznos lehet a sportolóknak, illetve mindenkinek aki biztonságosan szeretné folytatni a korábbi aktív életét – mondta a kardiológus.
Azt, hogy kiket veszélyeztet a long, azaz elhúzódó Covidnak elnevezett jelenség, szintén kutatják, egyelőre az látszik, hogy azok a fertőzöttek, akiknél kezdetben súlyosabb lefolyású a betegség, illetve ötnél több tünetet produkálnak, számolhatnak a panaszok elhúzódásával. Az időskor és a női nem is rizikófaktornak számít, ahogy a magas testtömegindex is – írta a HáziPatika.
