Az Izlandi Egyetem és a deCODe nevű cég genetikusai 387 egypetéjű ikerpár, valamint szüleik, gyerekeik és házastársaik DNS-ét szekvenálták. Ennek eredményeként olyan korai mutációkat találtak, amelyek megkülönböztetik az ikerpárok tagjait – közölte Kari Stefansson, a Nature Genetics című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője.
A mutáció a DNS egyik szekvenciájának módosulását jelenti, egy apró változást, amely nem eredendően rossz vagy jó, de befolyásolhatja a fizikai megjelenést vagy a bizonyos betegségekre való hajlamot. Akkor következhetnek be, amikor a sejt osztódik és enyhén „hibázik” a DNS replikálásában. Egy egypetéjű ikerpárnál átlagosan 5,2 ilyen korai genetikai eltérés alakul ki a kutatók szerint, de az ikerpárok mintegy 15 százalékánál több genetikai eltérés is megtalálható, néhányuknál akár 100 is – fejtette ki Stefansson.
Ezek az eltérések az ikrek genetikai kódjának csak nagyon kis részét jelentik, mégis képesek befolyásolni azt, hogy egyik iker magasabbra nő, vagy hogy egyiküknél nagyobb lesz bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázata.
Sok kutató úgy vélte eddig, hogy az egypetéjű ikerpárok tagjai közötti fizikai eltérések többnyire környezeti tényezőkre, például a táplálkozásra vagy az életmódra vezethetők vissza. Korábbi tanulmányok is azonosítottak néhány genetikai eltérést az egypetéjű ikerpárok tagjai között. Az új kutatás túlszárnyalta ezeket a korábbi vizsgálatokat azzal, hogy az ikerpárok szüleinek, gyerekeinek és házastársainak DNS-ét is bevonta. Ez lehetővé tette a szakértők számára, hogy meghatározzák, mikor valósul meg a mutáció két különböző típusú sejtben: azokban, amelyek csak egy egyénben jelennek meg és azokban, amelyeket az illető gyerekei is örökölnek. Olyan mutációkat is találtak, amelyek még azelőtt alakultak ki, hogy az embrió kettéhasadt volna. Stefansson elmondta, olyan ikerpárokat is találtak, akiknél egy mutáció az egyik testvér testének minden sejtjében megtalálható volt, a másik testvér testében azonban egyáltalán nem.
Nancy Segal, a Kaliforniai Állami Egyetem pszichológusa, a vizsgálatban részt vevő szakértő szerint a kutatás „arra fogja kényszeríteni a tudósokat, hogy finomítsák a genetikai és a környezet hatásáról kialakult gondolkodást.”
