;

Nagy-Britannia;vakcina;Pfizer;koronavírus;Oxfordi Egyetem;AstraZeneca;BionTech;

Brian Pinker

- Egy 82 éves brit férfi kapta meg elsőként az AstraZeneca-vakcinát

Megkezdődött az Egyesült Királyságban az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyagának alkalmazása.

A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának tájékoztatása szerint a világon elsőként az oxfordi illetőségű Brian Pinker kapta meg az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyagának vakcináját.

Az NHS tájékoztatása szerint Brian Pinker 82 esztendős és dialíziskezelésre szorul, ezért két szempontból is a veszélyeztetett és ezért az elsőként oltandók közé tartozik.

Az amerikai Pfizer és a német BioNtech közös vakcinája után az Oxford/AstraZeneca-vakcina a második oltóanyag, amelynek nagy-britanniai alkalmazása megkezdődött. Utóbbiról korábban kutatók azt írták, hogy hatékonysága átlagosan 70 százalékos, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot is.

Az Oxford/AstraZeneca-vakcina komoly előnye, hogy szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható. A Pfizer és a BioNTech oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben, bár a kiszállítás után öt napig ez a vakcina is normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon tárolható.

Nagy-Britannia a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 50 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le, és december 8-án kezdődött a tömeges oltási kampány. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter az új év első napján közölte, hogy elérte az egymilliót a beadott oltások száma.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága által még tavaly felvázolt elsőbbségi lista korosztályok és egészségi állapot szerint sorolja veszélyeztetettségi csoportokba a lakosságot:

„A 80 éven felüliek, a krónikus egészségi gondokkal küszködők, valamint az egészségügyi és a gondozói szolgálatok dolgozói a legmagasabb elsőbbségi csoportba tartoznak.”

Matt Hancock a BBC brit közszolgálati televízió hétfői magazinműsorában az adagolási menetrend átalakítására utalva azt mondta:

„most már tudható, hogy az első dózis is védelmet nyújt, ezért a második adag beadásával lehet akár 12 hetet is várni.”

Chris Whitty angol, Michael McBride észak-írországi, Gregor Smith skóciai és Frank Atherton walesi tisztifőorvos, valamint Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes állásfoglalása szerint közegészségügyi szempontból sokkal előnyösebb, ha kétszer annyi embert lehet beoltani.

A Lufthansa egyik Boeing 747-8 Intercontinental típusú óriásgépe másfél órás késéssel indult vissza Frankfurtba.