Az idei év két kiemelkedő sporteseménye a tervek szerint a tokiói nyári olimpia (július 23-augusztus 8.) és a labdarúgó Európa-bajnokság (június 11-július 11). Ezeket az eseményeket eddig mindig páros években bonyolították le, erre tavaly a koronavírus-járvány miatt nem volt lehetőség. A tokiói játékok megrendezését még nem lehet biztosra venni, ha idén sem kerül sor az olimpiára, akkor a NOB valószínűleg törli az eseményt.
A labdarúgó Eb-nél kisebb a valószínűsége annak, hogy megint elmarad, az UEFA több forgatókönyvvel is rendelkezik arra az esetre, ha nem lehet a tervek szerint tizenkét országban (köztük Magyarországon a Puskás Ferenc Stadionban) megrendezni a tornát. Azt nem tudni, hogy bemehetnek-e nézők a mérkőzésekre, a kérdés a magyar szurkolók számára sem közömbös, hiszen Marco Rossi szövetségi kapitány együttese a kontinens legerősebb együttesei – a világbajnok Franciaország, az Eb-címvédő Portugália és a 2014-es vb-aranyérmes Németország - ellen lép pályára. A franciákat és a portugálokat Budapesten fogadja a válogatott, a németekkel Münchenben találkozik, ha a járványhelyzet ezt lehetővé teszi.
Az idei év első kiemelkedő sporteseménye a férfi kézilabda-világbajnokság lesz január 13-31. között Egyiptomban. A tornát rengeteg vita előzte meg, több ország szerette volna, ha elhalasztják a vb-t, de erre nem került sor. A magyarok Uruguay, a Zöld-foki szigetek és Németország csapatával találkozik a csoportkörben, utóbbinál a szövetség a játékosokra bízta, vállalják-e a szereplést a vb-n. A visszalépések, sérülések miatt nyolc alapember hiányzik majd a németeknél.
Pár nappal a kézilabda-vb után, 17-én elkezdődik a női vízilabdázók olimpiai selejtezőtornája Triesztben. A tízcsapatos tornáról az első két helyezett szerez részvételi jogot a nyári olimpiára. A magyarok Görögországgal, Kazahsztánnal, Izraellel és Új-Zélanddal találkoznak a csoportkörben.
Március 19-21. között a női kézilabda olimpiai kvalifikációs tornájára kerül sor Győrben, ahol a magyarok ellenfelei Kazahsztán, Oroszország és Szerbia lesznek. A körmérkőzéses sorozat első két helyezettje utazhat a japán fővárosba nyáron. Tavaly tavasszal a magyar válogatottnak komoly esélye lett volna a továbbjutásra, a múlt év végi dániai Európa-bajnokság után óvatosabban kell megfogalmazni a célkitűzéseket. A magyar csapat csak tizedik lett, a szakvezetők, Danyi Gábor és Elek Gábor szerint a játékosok nem bírták a nyomást, márpedig az bőven lesz az olimpiai selejtezőn...Az is igaz, hogy Dániában a koronavírus miatt rendkívüli körülmények között került sor az Eb-re, ha egy csapat nem edzett vagy nem volt meccse, akkor tagjai még a szobáikat sem hagyhatták el. Persze, arra sincs egyelőre semmi garancia, hogy Győrben nem hasonló körülmények között kell majd megrendezni a selejtezőtornát.
Egy nappal a női kézilabdázók előtt a birkózók Budapesten kezdik el szereplésüket az európai olimpiai kvalifikációs viadalon, aki itt nem szerepel sikerrel, az április végén Szófiában a világselejtezőn javíthat.
A legeredményesebb magyar olimpiai sportág, a vívás (37 arany, 23 ezüst, 27 bronz) egyelőre nem rendelkezik erre az évre véglegesített külföldi versenynaptárral, mert a nemzetközi szövetség még kivár a koronavírus-járvány miatt. Amíg nem ismert a nemzetközi program, addig a magyar szövetség sem véglegesíti a hazai versenynaptárat.
Kajak-kenuban Szeged rendezi május 12-16. között a pótkvalifikációs világkupát, ahol mindenki elindulhat, akinek eddig nem sikerült megszerezni a tokiói kvótát. Magyarország tizenhárom indulási joggal rendelkezik a megszerezhető tizennyolcból, ezeket a 2019-es szegedi vb-n sikerült bebiztosítani.
Az öttusázók június 7-13. között a minszki világbajnokságról közvetlenül is kijuthatnak a tokiói nyári játékokra, ha a női vagy férfi egyéni versenyben az első három között végeznek. A többieknek az év világkupa-versenyein kell olyan eredményeket elérni, melyek összesítése után beférnek az olimpiai mezőnybe.
