Az MNB jó szokása, hogy a stábja által összeállított, tematikus helyzetelemzéseit egy-egy bölcs mondással fejeli meg. Máig rejtély, hogy az esztendőt záró Inflációs jelentéseiket rendre miért Zrinyi Miklósnak a Mátyás királyt dicsőitő soraival nyitják. Most azonban fellapozva ezt a fél évezredes röpiratot egy ilyen sorra bukkanhatunk: „Mihánt az országnak botját kezében vette Mátyás, és nem is szoríthatta volt jól összve a markát, mindjárt oly három ellensége és hada támada, az ki mindenik elnyelni gondolta országostul.” Akárcsak az igazságosnak tartott király korában most is könnyűszerrel felsorolhatunk néhány – akárcsak virtuálisan is jelenlévő - „ellenséget”, amely a gazdaság stabilitását, s így a lakosság jólétét is fenyegeti.
Elsőként az egész világot behálózó járványt, s ennek nyomán a pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyeket említhetjük. Magyarország – a régióbeli más országokkal karöltve – azáltal lóg ki a sorból, mint ahogy ez a jegybank legfrissebb jelentéséből is kiolvasható, hogy magas 3 százalék körüli drágulással zárjuk az évet, és a 2021-es kilátások sem látszanak rózsásabbnak. Ugyanakkor, Amerikában és Európában máshol szinte mozdulatlanok az árak, akad olyan uniós tagállam is, ahol – éves viszonylatban – negatív irányba fordult az infláció.
Ugyanakkor az élet folyamatos drágulásának mértékét mifelénk számba venni még a statisztikusok számára is komoly fejtörést okozhat, hiszen miképpen az MNB is elpanaszolja: „A koronavírus-járvány következtében a gazdasági kilátásokat továbbra is érdemi bizonytalanság övezi, ahol a feltételek napról napra változnak. Ennek következtében előrejelzésünket tartományban adjuk meg.” Ami magyarul azt jelenti, hogy jóslatukban megadnak egy 3 százalékosnál nagyobb értéket, amivel vagy beletalálnak vagy sem. Ez 2020-ban egyáltalán nem sikerült. S ezúttal még a járványt sem hozhatták fel mentségül, hiszen már az első hullámot követően jelentette ki Matolcsy György elnök, hogy recesszió ide vagy oda, itt gazdasági növekedés lesz! Hónapok teltek el addig, amíg nyilvánosan beismerte jókora tévedését, és a be nem vált prognózis okát azonmód a kormány nyakába is varrta.
Az valóban nem a jegybankok feladata, hogy rendszeresen adatokat gyűjtsenek az áru- és szolgáltatáscsoportok árairól. Az idén azonban érthetetlen volt, hogy az alapvető élelmiszerek általában két számjegyű százalékos drágulása szinte semmi nyomot nem hagyott a KSH által alkalmazott árindexben, amely novemberben mindössze 2,7 százalékos évesített növekedést mutatott. S bár a járvány hatására kétségtelenül többen váltottak a tömegközlekedésről az autójukra, de a parkolási díjak elmaradásának aligha lehetett ilyen mértékű általános ármérséklő hatása. A jövő esztendő drágulásának bűnbakját is megtalálták a jegybankban a dohánytermékekben, amelyeknek jövedéki adóemelésére mindent rá lehet majd fogni, de Zrinyi intelmeit is érdemes megfogadni: „... nagy bölcsesség az, ki célt tud tenni maga kívánságainak.”