A hazai 30-59 éves lakosság 26 százaléka maximum 3 hónapot, 36 százalékuk pedig csak 1 hónapot tudna átvészelni a meglévő forrásaiból, rendszeres bevétel nélkül – derül ki a K&H Bank felmérésből. Ugyanakkor a megkérdezettek 8 százaléka 1-2 évre szükséges anyagi háttérrel rendelkezik, ha elapadnának a havi források, 5 százalékuk pedig azt mondta, akár több mint 2 évig is képes lenne bevétel nélkül megélni. Így átlagosan magyarok hét hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, de mint látható, a megtakarítások többségével a társadalom egy szűk rétege rendelkezik.
A nemek között is jelentős egyenlőtlenségeket tárt fel a bank felmérése: a nők 41 százaléka, a férfiak 30 százaléka legfeljebb egy hónapig bírná bevétel nélkül. A keleti országrészben a háztartások 43 százaléka tartozik a legkiszolgáltatottabb kategóriába, nyugaton és a középső országrészben csak 31-32 százalékos az arányuk, míg a fővárosban csupán 25 százalékos. A megtakarítási hajlandóságra vonatkozó eredmény beszédes: azok, akik hisznek a hosszabb távú pénzügyi tervezésben, megtakarításokban, 2 hónappal hosszabb időre, 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, mint azok, akik nem, csupán 5 hónapra futja a tartalékokból.
Az összképet rontja az idén tavasszal Magyarországon is megjelent koronavírus-járvány, hiszen ez sokak helyzetén rontott. A hivatalos KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta a május-júliusi három hónapos időszakban átlagosan 4,8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 százalékkal. A kutatás szerint azok közül, akiknek a járvány miatt megszűnt az állása, 79 százalék maximum 3 hónapig tudna megélni a tartalékéiból.
A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy jelentős azoknak az aránya, akik nagyon rövid időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért lényeges, hogy az érintettek minél előbb kezdjék el a takarékoskodást, így stabilabb háttérrel várhatják a hirtelen jött változásokat - mondta Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezetője. A megtakarítással rendelkező magyarok többsége – 52 százaléka – konkrét cél nélkül takarít meg. Lakásfelújításra 26 százalékuk tesz félre, 16 százalékuk pedig egészségügyi kiadásokra tartalékol.
