Az Európai Bizottság beperlésével, sőt, bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőzik az Európai Parlament, ha az Ursula von der Leyen vezette uniós testület meghajol a tagállamok akarata előtt, és nem hajtja végre az előírásoknak megfelelően a jogállam tiszteletben tartását előíró közösségi rendeletet.
Mint korábban beszámoltunk róla, az EU képviselő-testülete szerdán állásfoglalásban értékeli az állam- és kormányfői találkozó múlt heti döntéseit, köztük a jogállami rendeletről született politikai nyilatkozatot.
A parlamenti határozattervezet több okból is élesen bírálja a csúcson összehozott kompromisszumot. A véglegesített és elfogadásra benyújtott szöveget az előterjesztő négy frakció – a néppárti, a szocialista, a liberális és a Zöld – megfejelte egy nyílt fenyegetéssel is. Eszerint az EP minden rendelkezésére álló jogi eszközt – köztük az EU éves zárszámadásával kapcsolatos eljárást – fel fog használni arra, hogy az Európai Bizottságot szerződéses kötelezettségeinek betartására bírja.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy a parlament 1999-ben azzal kezdte a csalással és korrupcióval vádolt uniós végrehajtó és ellenőrző testület elleni procedúrát, hogy nem hagyta jóvá az előző évre vonatkozó zárszámadását. A Jacques Santer vezette EU Bizottság nem várta meg a kilátásba helyezett bizalmatlansági indítványt, hanem testületileg lemondott. Az EP most ugyanezzel az eljárással fenyegeti von der Leyenéket arra az esetre, ha nem hajtanák végre a jogállami rendelet rájuk rótt előírásait és késlekednének az alkalmazásával.
Az elfogadás előtt álló állásfoglalásban a képviselő-testület emellett azt is beígéri, hogy az EU Bírósága elé citálja az Európai Bizottságot, ha a Szerződéseket megsértve elmulasztja a döntéshozatalt. Erre a Szerződések 265. cikke hatalmazza fel az uniós intézményeket.
Az uniós alapokból érkező kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához kapcsoló rendelet kulcsszerepet ró az Európai Bizottságra. Feladatául szabja a tagállamok folyamatos ellenőrzését és mulasztás esetén szankciók kezdeményezését. Az állam- és a kormányfők a múlt héten elfogadott nyilatkozatukban azt követelik a testülettől, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását mindaddig, amíg az EU Bírósága nem dönt a jogszerűségéről. Az Európai Parlament szerint a tagállami vezetők ezzel túlléptek a hatáskörükön.
