A cseh közszolgálati televízió mindeddig egyfajta unikumnak számított Közép-Európában. Szemben ugyanis Magyarországgal és Lengyelországgal, az állami csatornák megőrizték kiegyensúlyozottságukat, függetlenségüket, nem váltak a kormány szócsöveivé. Kérdés azonban, hogy ez meddig marad így. Nemrégiben ugyanis a Cseh Televízió Tanácsa új felügyelőbizottságot nevezett ki a televízió élére, két héttel azután, hogy annak tagjait felettébb kétes körülmények között mozdították el.
A leváltás mögött egy ingatlanügy áll. A cseh tévé ostravai épületének az egyik stúdiója egy olyan területen található, amely nem a csatorna tulajdonában van. Az állami tévé ugyanakkor elővásárlási joggal rendelkezett a földterület megvásárlására vonatkozóan. Míg a felügyelőbizottság tagjai hajlottak volna a vásárlásra, a tanács megtiltotta a tranzakciót arra hivatkozva, hogy a terület túl drága. Ugyanakkor a televízió nehezen végezheti a munkáját az ügylet nélkül, mert az érintett stúdió technikai szempontból elengedhetetlenül fontos. Az ellenzéki, kalózpárti képviselő szerint a vásárlás elmulasztása azért súlyos hiba, mert a televíziónak aránytalanul magas bérleti díjat kell fizetnie, évi 360 ezer koronát, amely a jelenlegi bérleti díj háromszorosa.
Bár a tanács a stúdió eladása körüli vitát jelölte meg a felügyelő bizottság visszahívása okaként, többen kételkednek ebben, s úgy vélik, a testület csak ürügyet keresett arra, hogy lecserélje a bizottság tagjait.
A visszahívást Hana Lipovská kezdeményezte, aki a területvásárlás nagy ellenzői közé tartozott. Mint mondta, a másfélmilliós vételár nagyon előnytelen és különben is, a bizottság rosszul végezte a munkáját. Lipovskát idén május végén választották be a tanácsba, a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia jelöltjeként. Bekerülése nem aratott osztatlan sikert szakértők körében, hiszen eleve megkérdőjelezte a közszolgálati média létjogosultságát, illetve sokáig az egykori euroszkeptikus elnök, Václav Klaus és fiai által alapított, nem túlzottan jó hírű Institut Václava Klause kutatóintézetnél dolgozott. Lipovska nem éppen kedvező megítélésén az sem javított, hogy a cseh televízió 168 óra című műsorának munkatársai lencsevégre kapták, amint kiszállt az orosz- és Kína-barát Milos Zeman elnök szóvivője, Jirí Ovcácek limuzinjából. Ezzel kapcsolatban híre ment, hogy Lipovská az államfő a CT függetlenségét aláásni akaró elnök utasításait hajtja végre.
Zdenek Sarapatka tanácstag úgy véli, a terület vásárlásának ügye mellékes, Lipovská és társainak valódi célja, hogy tisztogatást hajtsanak végre a közszolgálati televízió menedzsmentjében. Mindenesetre Andrej Babis kormánya sem állt ki a felügyelőbizottság tagjai mellett. Lubomír Zaorálek kulturális miniszter szerint az ostravai stúdió ügye nem volt összhangban a cseh állami televízió etikai kódexével. Ugyanakkor a leváltott testület tagjai jelezték: bíróságon támadják meg a döntést.
A felügyelő bizottság új tagjainak megválasztását is komoly viták árnyékolták be. Egyesek függetlenségüket vonták kétségbe, mások hozzáértésüket. Komoly szóbeli csata alakult ki a tanács elnöke, Zdenek Sarapatka és helyettese, Pavel Matocha között. Utóbbi ugyanis nyilvános meghallgatás nélkül akarta jóváhagyatni a jelölteket. Petr Dvorák, a CT igazgatója pedig arra panaszkodott, hogy nincsenek meggyőződve az új tagok pártatlanságáról.
Az újságíró Pavel Matochát szintén májusban, Lubovskával és a műsorvezető Lubomír Veselyvel együtt választották be a tanácsba, s egy olyan portálon ír rendszeresen, amit az Andrej Babis kormányfő fémjelezte Mafra médiacsoport működtet. Májusban harmadikként Lubos Xaver Vesely moderátort választották be a tanácsba, akiről sokat elmond, hogy rendszeresen készített interjúkat Milos Zeman elnökkel, 2019 szeptemberében pedig olyan „alákérdezős” interjút közölt Andrej Babis kormányfővel, ami kínos volt kollégái számára. Nem meglepő tehát, hogy az ellenzék mindegyiküket elfogultnak tartotta, így már kinevezésükkor több jel utalt arra, hogy a közszolgálati média függetlensége komoly veszélybe került. A felügyelő bizottság visszahívása pedig egy újabb lépés, amely szintén ezeket az aggodalmakat erősíti meg. Tudni kell, hogy Andrej Babis miniszterelnök pártja, az ANO kisebbségben kormányoz a szociáldemokratákkal, e két pártot kívülről támogatják a kommunisták. Ám sokszor együtt szavaz velük Tonio Okamura jobboldali populista pártja, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), amelyet Milos Zeman elnök is pártfogol. A felügyelő bizottság lecserélése mindenesetre azt bizonyítja, hogy a közszolgálati média hamarosan már nem az lesz, ami volt.
Bekebelezi a PiS a vidéki médiát
A PKN Orlen lengyel állami energiavállalat hétfőn bejelentette német tulajdonosától, a Verlagsgruppe Passautól megveszi a Polska Press médiavállalatot, amely több száz helyi lapot ad ki és honlapot működtet. Ez a kormányzó PiS lépése arra, hogy magyar mintára átvegye az ellenőrzést a sajtó felett. Jaroslaw Kaczynski pártja már Andrzej Duda idei elnökválasztási győzelme után nagy elánnal készült a sajtó „polinizálására”, ami a külföldi tulajdonosoknak a piacról való kiszorítását jelenti. A tranzakció révén a 24 regionális napilapból 20 kerülhet a kormánypárt ellenőrzése alá. Mint a Gazeta Wyborcza írta, Angela Merkel kancellár imázsának sem tesz jót, hogy egy német vállalat ismét autokratának adta el sajtóvállalatát.
Nemrég jelentették be, hogy a PiS szócsöve, a varsói közszolgálati televízió, a TVP 24 órás angol nyelvű csatornát indít, amely jövő év első felében jelenik majd meg az éterben. Ahogy a közszolgálati televíziót irányító Jacek Kurski fogalmazott, az eseményeket a „lengyel perspektívából” mutatják majd be, foglalkoznak azzal, mi történik a régióban, hogy más európai országokban is „jobban megértsék” a történéseket, tette hozzá Jaroslaw Sellin kulturális miniszterhelyettes. Szakértőknek nincsenek illúzióik a leendő televízióval kapcsolatban, a cél nyilvánvalóan az, hogy a lengyel kormány szélsőséges ideológiáját terjesszék Európában. A PiS sajtója ugyanis legalább olyan rossz Európában, mint a magyar kormányé. Az új csatorna a TVP World nevet viseli majd. Leszek Balcerowicz, ismert ellenzéki, aki a kommunizmus után a lengyel gazdaság átalakításának fontos szereplője volt, úgy vélte, a csatorna az orosz Russia Todayt tekinti majd mintának, ezért PiS-TV-nek is lehetne nevezni.
