Miközben a kormány tegnap kihirdette a – Mészáros Lőrinc cégeitől idén az állami MVM-hez került - Mátrai Erőmű „zöld jövőjét”, halkan a cég környezetszennyező lignitbányájának bővítésébe kezdtek – közölte tegnap a Greenpeace Magyarország. Detk településrendezési irata szerint ugyanis a község és Kápolna közötti, mintegy 8 kilométeres szakaszt a „Visonta I.-szén” védnevű bányatelek déli és keleti terjeszkedése miatt 2,5 kilométerrel délebbre helyezik.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által tegnap közzétett „zöld jövőképében” nem szerepel az ország szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 14 százalékáért felelős Mátrai Erőmű bezárási dátuma – hívja fel a figyelmet a környezetvédő szervezet. Ráadásul a területre gáz-, illetve hulladék-biomassza-tüzelésű blokkot terveznek, miközben a kibocsátáscsökkentés fokozására lenne szükség – teszik hozzá. Perger András klíma- és energiakampány-felelős annak egyértelmű kijelentését várja a kormánytól, hogy legkésőbb az üzemidő 2025-ös lejártával bezárják az erőmű szenes blokkjait, amiket nem további, környezetszennyező eljárásokkal, hanem tiszta, az ország valódi energiafüggetlenségét biztosító megújuló energiával váltanak ki.
A két érintett tárca tegnapi bejelentése szerint az állami tulajdonos jóváhagyta a Mátrai Erőmű fejlesztési tervét. Eddig is ismert elképzeléseik szerint a következő évtized során „kivezetnék” az ország áramtermelésének jelenleg 16 százalékát adó erőmű széntechnológiáját. A blokkok és bányák területén egy (meglehetős nagy), 500 megawattos (MW) gázerőművet, egy 31 MW-s, hulladék- és növényi tüzelésű blokkot, valamint 200 MW-nyi napelemet telepítenének. (A Palkovics László innovációs tárcavezető által külön is kiemelt hulladék-előválogatást az év eleji ügylettel szintén MVM-tulajdonba került, Geosol nevű helyi feldolgozóban végeznék.) De kísérleteznének a szennyezésmentes lignittüzeléssel is. Az MVM mindennek meg nem jelölt költségeit saját és uniós forrásokból teremtené elő, biztosítva az átállás műszaki zökkenőmentességét is. Az évtized végére valamennyi új egységet átadnák.
A minisztériumi közlemény fő szempontnak nevezi az erőmű és a környező ipari park munkahelyeinek megtartását is. Ugyanakkor erre érdemben csak azt a rövid távú lehetőséget villantják fel, hogy a dolgozók részt vehetnek az átalakítási-helyreállítási folyamatban. Szakértők szerint ugyanakkor hosszú távon a gázblokk és a napelemtelep néhány tucat, a hulladékválogatás pedig legfeljebb néhány száz fős személyzetet igényel, miközben az erőműcég jelenleg közel kétezer dolgozónak – zömmel bányásznak – ad munkát.
Az érintettekről ugyanakkor tapasztalataink szerint lepereg az üres kormánypropaganda: egyikük Visontán lapunknak úgy fogalmazott, ha a szénblokkokat bezárják, akkor nekik itt „cs...cs” lesz.
