Németországban egyértelmű megkönnyebbüléssel fogadták, hogy az Egyesült Államok mégsem csökkenti Németországban állomásozó csapatainak létszámát. A washingtoni Kongresszusban a demokraták és a republikánusok még magyar idő szerint péntek hajnalban állapodtak meg a védelmi költségvetést érintő törvényjavaslatban, amely megakadályozza Donald Trump elnök csapatkivonási terveit. A javaslat értelmében a 34 500 Németországban szolgáló amerikai katona számának csökkentése csak akkor képzelhető el, ha előzőleg a Pentagon részletesen számol be a parlamentnek egy ilyen lépés következményeiről és igazolja azt, hogy a részleges kivonás az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Legkorábban 120 nappal ezután kezdődhetne el a csapatok kivonása. A törvényről jövő héten szavaznak.
A gyakorlatban azonban ez Trump vereségét jelenti. A január 20-án hivatalba lépő, s a transzatlanti kapcsolatok erősítéséért fellépő Joe Biden ugyanis ellenzi a részleges csapatkivonást, amiből így nem lesz semmi. Kijelölt külügyministere pedig rosszindulatúnak minősítette Trump terveit, amellyel a NATO-t gyengíti, Vlagyimir Putyin elnököt segíti és kárt okoz Németországban, „legfontosabb európai szövetségesünknek”. Utalt arra, pénzkidobás meglévő struktúrákat felszámolni és Belgiumban vagy Olaszországban újat felépíteni. A még hivatalban lévő amerikai elnök alatt fagyossá vált Berlin és Washington viszonya, az amerikai elnök rendre azzal vádolta Németországot, hogy nem fordítja a GDP két százalékát a védelmi költségvetésre.
Az amerikai csapatkivonás veszélyeire több republikánus honatya is felhívta a figyelmet, júniusban 22 képviselő levélben szólított fel a tervek felölvizsgálatára, arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen lépés még agresszívebb fellépésre ösztökélné Oroszországot. Trump bírálói arra is figyelmeztettek, hogy az amerikaiak németországi jelenlére logisztikai szempontból is elengedhetetlen.
A csapatkivonás elhalasztását Németországban annak a jeleként értékelik, hogy az amerikai-német viszony Trump távozásával ismét normalizálódhat és Washington ismét szövetségesként tekint majd Berlinre. Különösen az uniópártok politikusai fogadták elégtétellel a döntést. Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke örömtelinek nevezte, hogy Bajorországban maradnak az amerikai katonák, mindezt nagyon jó jelzésnek tartja a transzatlanti kapcsolatok jövője szempontjából. A részleges amerikai csapatkivonás ugyanis elsősorban a Bajorországban és Baden-Württembergben állomásozó amerikai katonákat érintette volna, bezáratott volna továbbá két stuttgarti kaszárnyát.
Az uniópártok külügyi és biztonságpolitikai kérdésekben illetékes frakcióelnöke, Johann Wadephul azt közölte, hogy a washingtoni „biztonságpolitikai elit” mindig is rossznak tartotta az amerikai csapatok részleges kivonásának ötletét. Jürgen Hardt, az uniópártok frakciójának egyik szóvivője pedig arra figyelmeztetett, hogy az amerikai katonák esetleges távozása jelentősen csökkentette volna az észak-atlanti szövetség elrettentő erejét. Hozzátette ugyanakkor, hogy most Németországnak is teljesítenie kell házi feladatát, ami a védelmi költségvetés növelését jelenti.
Megkönnyebbülését fejezte ki a fejlemények kapcsán Heiko Maas német külügyminiszter, szociáldemokrata politikus. Kifejtette, az amerikai katonák jelenléte egész Európa biztonságát emeli.
A németországi Balpártnak viszont nem tetszik, hogy az amerikai csapatkivonásból nem lesz semmi. Sevim Dagdelen parlamenti képviselő úgy véli, ez rossz jelzés és az amerikai katonai bázisokat „lehetőleg még ma” be kellene zárni Németország területén – hangoztatta.
